A kronstadti matrózok voltak az 1917-es októberi forradalom igazi hősei. Nélkülük a bolsevikok nem tudtak volna hatalomra kerülni. Ennek ellenére a sztrájkoló munkásokkal való szolidaritásuk lett a végzetük.

 1921 február 24-én a petrográdi csőgyár munkásai utcára vonultak, hogy kiszabadítsák az állítólagos munkamegtagadásért börtönbe zárt kollégáikat. Az októberi puccs óta hatalmon levő bolsevikok diktatórikus eszközökkel irányítottak. Az egykor hangoztatott céljaikat, mint szabadság, önigazgatás, demokrácia lábbal tiporták. 30 kilométerre Petrográdtól állomásoztak a kronstadti matrózok. Ők segítették hatalomra a bolsevikokat. Most viszont a sztrájkoló munkások mellé álltak. Szabad választásokat, gyülekezési szabadságot és elegendő élelmiszer fejadagokat követeltek. Leninnek és Trockijnak ez megfelelő alkalom volt, hogy leszámoljanak velük. 1921 március 7-én a Vörös Hadsereg megostromolta a kronstadti erődöt, ahol a matrózok elsáncolták magukat. 10 ezer matróz hősiesen ellenállt a támadóknak, ezért a Vörös Hadsereg visszavonult súlyos áldozatokat elszenvedve. Pár nappal később 50 ezer vörös katona indult rohamra és vette be a garnizont. De a győzelmük nem volt teljes. 10 ezer matrózból 8 ezer Finnországba menekült. A maradék munkatáborba került, vagy kivégezték.