Washington DC. 1867 március 30. Egész éjszaka folytatott tárgyalások után egy aláírt szerződés feküdt William H. Sewardt amerikai külügyminiszter és Eduard von Stoeckl orosz nagykövet között. Egyikük számára a szerződés az évszázad legnagyobb gazdasági tévedése lesz. De melyikük számára? Az orosz nagykövet nevetve nyújtott kezet amerikai partnerének. Elégedett volt, mert teljesítette uralkodójának, II. Sándornak a kérését. Orosz Amerikát eladta az Egyesült Államoknak. A cárnak feltétlenül pénzre volt szüksége az elvesztett krími háború (1853-1856) miatt. Az államkassza üres volt és a távoli gyarmat, amelyen csak bennszülöttek és prémvadászok éltek csak a pénzt vitte. Az amerikai külügyminisztert viszont furcsa érzés fogta el. Megérte a területért adott több millió dollárt? Amikor Johnson elnök tudomást szerzett a 7,2 milliós vételről, viccelődött külügyminiszterével: „Jegesmedve kertet vett sok pénzért” – mondta neki. A szenátus ennek ellenére rábólintott a szerződésre. Nem sokára viszont kiderült kijárt rosszul, és ez nem Amerika volt. A 19. század végén Alaszkában aranyat találtak, méghozzá nem is keveset. Kitört az aranyláz! Nem sokkal ezután kőolajat tártak fel jelentős mennyiségben. Ehhez  jött a szén, a réz, és a vasérc. Alaszka nélkül Amerika ma nem tartana ott fejlettségben, ahol tart. Nem beszélve arról, hogy mit jelentett volna a Szovjetuniónak a hidegháború idején, ha az ő kezébe maradt volna Alaszka.