Ez igazi higiéniai forradalom volt: zsebkendő, amit használat után el lehetett dobni. Az első verzióval egy göppingeni papírgyáros Gottlob Krum állt elő 1894-ben. Egy vékony papírdarabot glicerinnel puhított meg. De ez a megoldás valószínűleg nem jött be annyira, mert 1929-ben a nünbergi Oscar és Emil Rosenfelder új papír zsebkendővel álltak elő, most már glicerin nélkül. A neve „Tempo” volt. A német nyelvterületen ez annyira sikeres volt, hogy úgy összeforrott a papír zsebkendő nevével,  mint az Egyesült Államokban a „Kleenex”. Ez utóbbi 1924 óta volt piacon igaz, mint arctörlő kendő. A „Kleenex” papír zsebkendő csak 1932-ben került a boltokba. A zsidó származású Rosenfelder testvéreknek bár sikeresek voltak, de alig sikerült elmenekülniük a nácik elől. Gyárukat egy fürthi vállalkozónak és NSDAP városi tanácsosnak Gustav Schikedanznak kellett eladniuk nyomott áron. Ő volt az, aki a „Quelle” csomagküldő áruházat alapította és sok úgynevezett árjásításban vett részt.