A titkos társaságok sötét világa

33565-1200x1200_8875.jpgŐk mozgatják a politikusokat a háttérből? Legendák és a valóság a titkos társaságokról.

Ez egy zárt világ. Szinte senki sem tudja, hogy a Highstreet 64-es szám alatt található ház ablaknélküli falai mögött mi történik. A helyet csak „Tomb”–nak, azaz sírboltnak hívják. Koporsók, koponyák, csontok, valamint egy misztikus szám, 322 szimbolizálják Skull & Bones szervezetet, amelynek itt van a székhelye. Csak az elit Yale Egyetem amerikai tanulóinak van esélye ide bejutnia. A tagságot egy életre összeforrassza „halálfej” kapcsolat, amelynek tagjai kizárólag a politikai és a gazdasági élet befolyásos, gazdag családjaiból kerülnek ki. A „sírbolt” urai hálózatot alkotnak. William Howard Taft, George Bush és az ő fia George W. Bush a szervezetnek köszönhetően az elnökségig, a legmagasabb közjogi méltóságig jutottak. Ennél több elnök, szám szerint 14 volt szabadkőműves, a még napjainkban is az egyik legbefolyásosabb titkos társaságnak a tagja. Ezek az adatok a legmerészebb összeesküvés elméleteknek a táptalaját adják. A furcsa rituáléjukkal és szimbólumaikkal sok kívülállóban ellenérzést keltenek. A gonoszt szolgálják, vagy titkos tudás birtokosai? Esetleg a világhatalomra törnek?

32273036.jpg

Az egész csak spekuláció? Nem teljesen! Olyan törekvéseket lehet felismerni benne, amelyek veszélyt jelentenek. Nyilvánvaló, hogy egyesek a titkos társasági tagságuknak köszönhetően jelentős hatalommal és kétes kapcsolatokkal rendelkeznek. 2004 novemberében a republikánus George W.Bush és a demokrata John Kerry mind ketten úgynevezett „Bonesmen”-ek azaz Skull & Bones tagjaiként harcoltak az elnöki címért. Az egész csak színjáték volt? Bush a szervezetükre vonatkozó kérdésre azt felelte: „olyan titkos, hogy arról nem beszélhetek”. Skull & Bones székhelye New Havenben, Connecticut államban a Yale Egyetem kampuszán található. A titkos diákszervezet több mint 180 éve avatkozik bele a politikába olyannyira, hogy a kritikusai azt állítják, hogy ők irányítják az Egyesült Államokat, és ez által a világot is. A szoros befolyásra egy másik példa. 1976-ban George Bush, későbbi elnök lett a CIA vezetője. Ebben az időben az amerikai titkosszolgálat támogatta az olasz szabadkőműves páholyt a Propaganda Due-t, ismertebb nevén a P2-t. Ez egy szélsőjobboldali, antikommunista szervezet volt. „Terror páholynak” is hívták, mert jó kapcsolatokat ápolt a maffiával és furcsa mód a szélső balos Vörös Brigádok terror szervezettel is volt kapcsolata, aminek köze volt az 1980-as bolognai pályaudvari merénylethez, amelyben 85 ember az életét vesztette, illetve Aldo Moro kereszténydemokrata vezető meggyilkolásához. A szervezet tagja volt egyébként Silvio Berlusconi későbbi olasz miniszterelnök is. Gerald Ford, Jimmy Carter és Ronald Reagen elnököknek is volt kapcsolata a P2 páhollyal. Reagen 1981-es beiktatási partiján részt vett Licio Gelli a páholy vezetője. Az amerikai kormány a páholyban szövetségest látott a kommunizmus elleni harcban. Magyar vonatkozással is rendelkezik a P2 páholy. Száll József az 1970-ben disszidált volt római nagykövet is a tag listáján szerepelt. Száll egyébként az új kommunista külügyes generáció tagja volt, akiket 1945 után azért képeztek ki, hogy pótolják a háború után eltávolított külügyeseket.

skull_and_bones_1529609816.jpg

„Egy titkos szó, vagy maga a titkolózás elítélendő egy szabad és nyitott társadalomban.” – mondta John F. Kennedy 1961-ben, aki maga is egy összeesküvés áldozata lett, legalább is sokan így gondolják. Voltak viszont, akik azzal vádolták, hogy mint Amerika első katolikus elnökeként a pápa jutatta hatalomra, akinek a titkos utasításait követte. Magában az Egyesült Államokban nagy hatalma lehet a titkos társaságoknak. Az, hogy ez valós, vagy csak látszat veszély, kérdéses. De nem csak a mai amerikai polgárok tudják elképzelni, hogy politikusai sötét társaságoknak a tagjai. Ennek már hosszú tradíciója van. És mondjuk meg őszintén van is alapja. Az amerikai alapítóatyák, mint Benjamin Franklin, Thomas Jefferson titkos társasághoz tartoztak. Az első elnök George Washington a „Fredericksburg páholy No. 1“ tagja volt Virginiában. A főváros tervezése és alapkőletétele szabadkőműves eszmék, szimbólumok és rítusok alapján történt. A Washington emlékművet és a new yorki szabadságszobrot a francia szabadkőműves Frédéric-Auguste Bartholdi építette. A mai napig az amerikai elnökök a szabadkőműves Bibliára esküsznek fel. Elmondható, hogy az USA történetére ható legjelentősebb szellemi mozgalom a szabadkőművesség. Harminc százaléka a függetlenségi háború tábornokainak szabadkőműves volt. A függetlenségi nyilatkozat 13 aláírója közül kilenc volt szabadkőműves. Az alkotmány szintén szabadkőműves hatás alatt készült. A szabadság és a boldogságra való törekvés az alkotmány alapgondolata. A felvilágosodás eszméje alapján felépült állam viszont, sok kritikusnak bántja a szemét. A konzervatív keresztény jobboldal Amerika alapítását új eszmékre szeretné építeni, de legalább is újra értelmezni azokat. A történelem során a szabadkőművességgel a legélesebben a katolikus egyház állt szemben. 1884-ben XIII. Leó pápa adta ki az ellenük szóló enciklikát, a „Humanum genus”-t, amelyben a szabadkőművességet sátáni hatalomnak írja le, amelynek célja Isten országának elpusztítása. Két álláspont volt kezdetektől a szabadkőművességgel szemben. A politikai összeesküvés elméletek, illetve a vallási kritikák. A 18. században sok helyen be voltak tiltva a szabadkőműves páholyok. Például Spanyolországban, Lengyelországban, vagy Franciaországban. Sőt a 19. század elején még kivégzésekre is sor került. A 20. században a náci Németországban, a fasiszta Olaszországban illetve a kommunista országokban üldözték a szabadkőműveseket. Még 1983-ban aláírt Ratzinger bíboros a későbbi XVI. Benedek pápa egy nyilatkozatot, amely szerint az egyház negatív megítélése a szabadkőművesekről érvényben marad, mert az elveik összeegyezhetetlenek a katolikus tanítással. Éppen ezért katolikus ember nem lehet páholy tag. Az egyház szemében súlyos bűnnek számít a szabadkőműves tagság. Amerikában is már a korai időszakban súlyos vádakkal illették a szervezetet. Egyike volt ezeknek az úgynevezett Morgan ügy. A szabadkőműves William Morgan a feltételezések szerint el akarta árulni a titkos rituálékat. Amikor 1926-ban eltűnt, az a hír terjedt el, hogy a szabadkőművesek rabolták el és gyilkolták meg. Még szabadkőműves ellenes párt is alakult. Amikor évekkel később Morgan ismét feltűnt a hisztéria alább hagyott.
br-kapitol-grundsteinlegung.jpg

Félelmetes Albert Pike története is. A jogász, újságíró, katonatiszt valószínűleg sátánista volt, Lucifer „tanításait” akarta terjeszteni. Az aktív szabadkőműves 1870-ben világháborút jósolt. A háború célja – legalább is szerinte – hogy az Illuminátusok terve megvalósuljon és a világhatalmat magukhoz ragadják.  Ma már tudni lehet, hogy az egész William Guy Carr író kitalációja 1959-ből. Sok mítosz köthető egyébként az Illuminátusokhoz. Ezt a hullámot ülte meg például Dan Brown sikerkönyveivel. Ahogy más titkos társaságoknál itt is keveredik a mítosz a valósággal. Az Illuminátusok is léteztek pár évig a 18. században. A nyomai Németországba vezetnek, ahol tíz évig voltak aktívak. Amennyire tudni lehet a felvilágosodás eszméjét képviselték. A narcisztikus hataloméhes Adam Weishaupt a tökéletes államot akarta létre hozni, ezért egy magas rangú emberekből álló társaságot gyűjtött maga köré. A hatalom ellenes ambícióinak az lett a vége, hogy a bajor választófejedelem Károly Tivadar betiltotta a szervezetét. Azóta terjednek róla legendák. Tényleg feloszlott a titkos szövetség? Ők robbantották ki az 1789-es francia forradalmat? Egy vicces teória is kötődik hozzájuk: az Illuminátusok az USA-ban kolóniát akartak alapítani. Ezért látható az egy dollároson a csonka piramis felette a mindent látó szemmel. Valójában egy szimbólumuk volt az Illuminátusoknak bagoly, amely a bölcsességet jelképezte.

dollar.jpg

A titkos társaságok nem minden korban voltak rosszhírűek. Általában a 18. században jöttek divatba. Gotthold Ephraim Lessing, Johann Wolfgang von Goethe, Wolfgang Amadeus Mozart mind szabadkőművesek voltak és kiálltak a humanizmus, a tolerancia és a szabadság mellett. A titkos társaságokat ugyanakkor a különböző rituálék, beavatási fokok és a „nagy titok” jellemzi. A szabadkőművesek például esküvel köteleződnek el a hallgatás mellett, amivel a külvilágtól akarják magukat védeni, de ugyanakkor ezzel sok spekulációra adnak okot. De meg kell említeni, hogy a szabadkőművesek sem egységesek. Jó példa erre a P2 páholy, vagy a „Hermetic Order of the Golden Dawn“ nevű szervezet. Bár a „Golden Dawn“, olyan művészeket vonzott, mint a Nobel díjas William Butler Yeats, „Dracula“-írója Bram Stoker és a Sherlock-Holmes kitalálója Sir Arthur Conan Doyle a belső viták miatt hamar több részre esett szét. A történelem során sok páholy fordult az ezotéria felé. A zsidó kabala, asztrológia, alkímia mind előfordultak egyes páholyokban. A 18. században még aranycsinálók és életelixír kutatatók is megfordultak a soraikban.

Nehéz eldönteni, hogy a titkos társaságok mennyire a felnőtt emberek furcsa „játszótere”, ahol kiélhetik különös rituálék iránti vágyukat, vagy egyszerűen egy olyan elitista, titkos kapcsolati háló, amelyből a tagok profitálni tudnak. A legvalószínűbb válasz a kérdésre, hogy mindkettőben van igazság.