Az elbeszélés egy csodaszép, okos és gazdag nőről, valamint egy nem kevésbé okos, gazdag férfiről szól. Szó van benne még aranyról, drágakövekről, szexről és értékes fűszerekről. A történet teljesen kerek, évszázadokon át megigézte olvasóit és szerepel négy világvallás írásaiban is. Kedvelik egyaránt a túlvilági jelenségek, a feladványok és a mesék szerelmesei. Csak egy gond van vele: valószínűleg nem igaz. Az egész 3000 évvel ezelőtt kezdődött az egykori híres sábai birodalomban a mai Dél Jemen terültén. Annak idején itt uralkodó királynő felszerelkezett, hogy útnak induljon észak felé. A Biblia szerint Jeruzsálembe akart menni, hogy meglátogassa Salamont Izrael királyát, Dávid fiát. Az uralkodó nagyon okos, talán még nála is okosabb, legalább is ezt hallotta a királynő. Sába úrnője ki akarta deríteni az igazságot. Hónapokon át utazott 3000 kilométert gazdagon felmálházott karavánjával hullámzóan baktató tevékkel az arab félsziget sivatagos tájain keresztül. Vitt magával aranyat, drágaköveket, tömjént, mirhát, de legfőképpen feladványokat, hogy próbára tegye Salamon bölcsességét, olvashatjuk az Ószövetségben: „..halván Salamonnak hírét és az Úr nevét, eljőve, hogy megkísértgesse őt nehéz kérdésekkel.” Végül jól sikerült a látogatás. Sába királynője le volt nyűgözve Salamon országának pompájától, gazdagságától, de főleg attól, hogy minden kérdésére választ tudott adni. „A felét nem mondták el a hírhozók a te nagy bölcsességednek” vallotta be a királynő és hódolattal ajándékozott neki kétezer talentum aranyat, hozzá nagy mennyiségű balzsamot, drágakövet. Mielőtt elutazott Salamon ellentételezésként teljesítette Sába királynőjének minden kívánságát.

De valóban mindent? Amit ezalatt érteni lehet azt a késő korok számára egyértelmű volt: közel kerültek egymáshoz, méghozzá olyan közel, hogy kilenc hónappal később megszületett a fiuk Menelik, akit Etiópiában minden ottani uralkodó ősapjának tekintenek. Még az 1974-ben megbuktatott és egy évvel később meggyilkolt utolsó etióp császár Hailé Szelasszié is az ő 225. leszármazottjának tartották. „A leszármazotti vonal egyenesen és töretlenül a Menelik dinasztiára vezethető vissza, Salamon és Sába királynőjének fiának útódaira” – ez állt jó ideig az ország alkotmányában. Elképzelhető, hogy Sába uralkodója a mai Jemennel szemben elterülő Etiópiából jött? Persze ha létezett. Kutatók és régészek keresték nyomait eddig eredménytelenül. Sem Etiópiában, sem az ókori Sába fővárosában a Marib oázisában nem találták nyomát. Uralkodónők élet ebben a korban, sőt az Arab félsziget déli részén Sába királysága is létezett. A gazdagságát a jó öntöző rendszerének köszönhette és a tömjén és mirha kereskedelemnek, aminek a szálai egész Európáig nyúltak. Tömjén és a mirha nagy üzlet volt az Ókorban. A hettiták, az egyiptomiak, a föníciaiak, az asszírok és a görögök mind úgy gondolták, hogy a füstölők elengedhetetlenek az istentiszteleteikhez. Ehhez az alapanyagok kizárólag az Arab félsziget déli részén a mai Omán és Jemen területén őshonosak. Itt nőttek csak tömjén- és mirhafák. Szárított gyantájukat nem csak vallási szertartásokhoz, hanem orvosi célokra, valamint illatszerekhez használták. A tömjén kereskedelem egyik központja a mai Jordániában található Petra volt a Nabateus királyság fővárosa. Karavánok vitték az árukat és ilyen karavánnal utazhatott a királynő is. Az, hogy az Ótestamentum megemlíti annak alapos indoka kell legyen. Egyes ókorkutatók szerint Sába királynője látogatásának szerepeltetése Salamon királyi hatalmának felértékelésére szolgál, mások pedig az idegen hitűek meghódolását látják benne. A Korán 27. surája pedig azt állítja Sába királynője és a népe a naphoz imádkozott míg meg nem tért az iszlámhoz. És ez a következő módon történt: amikor Sába királynője Salamon üvegpadlójú palotájába lépett azt hitte az víz és ezért fölhajtotta a szoknyáját és így szabadon láthatóvá váltak a lábai. Amikor a tévedést észrevette így szólt: „Uram vétkeztem, megadom magam az Istenednek a világ urának.” És megtért. A történet sok arab mítosz és mese középpontjában áll. A középkorban a királynő szex megszállott démonként is feltűnt. Az alakja sok művészt, költőt, festőt, zeneszerzőt megihletett. Ez utóbbi közül a leghíresebb Georg Friedrich Handel, aki „Sába királynőjének bevonulása” címmel írt zeneművet.