Korszakának legjobb autóversenyző nőjének számított. Látványos utazással első emberként autózta körbe a földet. A kaland volt a legnagyobb szerelme.

Hosszúnadrágot és rövid hajat viselt. Emellett úgy füstölt, mint egy gyárkémény. Clärenore Stinnes a húszas évek öntudatos nő típusának a megfelelője volt. A saját idejében sok újságcikk és könyv jelent meg róla. 1931-ben két évvel a látványos világkörüli útja után a mozikban sikerrel vetítettek a róla szóló dokumentumfilmet. Stinnes útitársa a svéd dokumentumfilmes és operatőr Carl-Axel Söderström 25 hónapon át, a 46758 kilométer hosszú útjuk összes kalandját rögzítette. Az, hogy a kontinenseket átszelő út olyan véget ért, ami egy hollywoodi filmbe is beillene, már csak hab a tortán.

Clärenore Stinnes 1901-ben született egy mülheimi gazdag gyáriparos Hugo Stinnes harmadik gyermekeként. Konok és önfejű volt és az apja 1924-es halála után úgy akart önálló életet élni Berlinben, hogy nem élvezi az anyja és két bátyja által irányított családi cég által termelt vagyon minden előnyét. Csakhogy a fővárosban nem lehetett Stinnes nevet letagadni. A Dinos autógyár, ami apjához tartozott, igazgatója presztízs okokból versenyzőként akarta szerződtetni. Nincs is jobb reklám annál, mint egy női versenyzőt indítani a kizárólag férfiak uralta versenysportban – gondolta az igazgató. Stinnes „Lehman kisasszony” álnéven indult és rögtön a saját osztályában harmadik lett, valamint még ugyan ebben az évben megnyerte első versenyét. Ez utóbbit 1927-ig még 17 alkalommal megismételte. Még Oroszországban is versenyzett. Ennek ellenére Clärenore ki akart lépni pótapja árnyékából. Első emberként körbe akarta autózni a földet. A pénzt, 100 000 birodalmi márkát a kapcsolatai és nagyvállalatok segítségével, valamint sikereinek köszönhetően teremtett elő az útjához. A családja, aki rossz szemmel nézte önálló életre való törekvését egy pfenniggel sem támogatta útját.

Háromsebességes, 50 lóerős „Adler Standart 6” limuzinnal indult útra 1927 május 25-én Frankfurtból három kísérőjével kelet felé. Az Adler autógyár két technikus mellett egy szervizautót, pótalkatrészeket és benzint is biztosított az utazáshoz. A csapat negyedik tagja Carl-Axel Söderström hírneves operatőr volt. A 26 éves svédet két nappal az indulás előtt azért választották ki, mert már házas volt így nem lehetett hírbe hozni a női sofőrrel. 1927-ben körbe autózni a földet nem volt könnyű vállalkozás. Ritkák voltak az aszfaltozott utak, kevés volt a szervizállomás, és rosszak voltak az autóút térképek.

Már a második napon Prága után defektet kaptak és szorult a kuplung. Az autózás kora reggeltől késő estik tartott. Stinnes nyughatatlanul hajtotta férfi útitársait. És közben folyton dohányzott. Bagdad felé a hőmérséklet az ötvennégy fokot is elérte. Hol a sárral, hol pedig a sivatagi széllel kellet megküzdeni. A megerőltetés olyan nagy volt, hogy Oroszországban a két technikus ott hagyta a csapatot. Söderström maradt. Moszkvában 2800 töltényt vásároltak, hozzá három fegyvert. Néha éhes farkasokkal, máskor részeg oroszokkal gyűlt meg a bajuk, tehát jól jött a fegyver. 1927 novemberében a szibériai tél fogságába került két főre csökkent csapat és egy családnál voltak kénytelenek tölteni a karácsonyt. Utána a befagyott Bajkál tavon akartak átkelni Mongólia felé. De a szemük előtt tört be a jég es egy szánt húzó ló süllyedt el a vízben. A kaland után Clärenore felajánlotta Carl-Axelnek a tegeződést és erre az alkalomra ittak egy pohár vodkát. Ezután már egy összetartó csapatként viselkedtek. A Góbi sivatagban hadurak üldözték őket, egyszer kigyulladt az autójuk is. Ezután az útjuk a polgárháborús Kínán vezetett át. Harcoltak a Tájfun ellen Japánban, gőzhajóval mentek Honolulun keresztül Kaliforniába, Panamába és Peruba. Az Andokba dinamittal robbantottak utat maguknak. 1928 augusztusában kénytelenek voltak a hűtővízből inni, hogy nehogy szomjan haljanak. Csiga segítségével húzták fel a kocsit egy sziklafalon, és Söderström lázának csillapítására Clärenore koka levelet adott neki. 1928 karácsonyát Argentínában töltötték, ezután az USA-ba mentek, ahol, Herbert Hoover elnök fogadta őket a Fehér Házban. 1929 június 24-én két évvel és egy hónappal az indulás után hatalmas tömeg fogadta őket Berlinben. 1930 tavaszán Söderström elvált feleségétől és decemberben elvette felségül Clärenore-t. Svédországba költöztek, ahol egy vendégházat üzemeltettek, három gyermekük született és emellett jó pár gyereket fogadtak örökbe. Egy Happy End az összes kellékével. Clärenore 1990 szeptember 7-én halt meg Svédországban.

Clärenore Stinnesről készült film itt tekinhető meg!