Nem a Ritter cég találta fel a csokoládét, de a vastag kocka alakú táblával ő állt elő először. A reklám szlogenje is így hangzott németül: „Quadratisch, praktisch, gut!” – ami annyit tesz magyarul: Négyszögletű, praktikus, jó!” A Ritter Sport csokoládét az 1970-es évek óta ezzel hirdetik. De, hogy jön a csokoládéhoz a sport? Arra, hogy ezt megválaszoljuk, vissza kell menni az 1932-es évre. Ebben az időben Alfred Ritter és neje Clara asszony már sikeresen tevékenykedtek a csokoládé és édességárú üzletben. A csokoládé annak idején azt a szerepet töltötte be, mint ma az energia, vagy müzli szeletek. Ha kicsit megéheztek az emberek és kellett az energia, bekaptak egyet. A futballmeccseken a nézők is szívesen ettek csokit szurkolás közben – mint ezt Clara Ritter észrevette. De a nagy téglaalap formájú csokoládék nem fértek be könnyen a kabátzsebbe. Sokkal praktikusabbak voltak a kocka alakú, de vastagabb csokoládék. A Ritter cég ezzel egészítette ki a kínálatát. Aztán a háború után jött a német gazdasági csoda, ami jót tett az üzletnek. Csak az volt a baj, hogy az észak németek bizalmatlanok voltak a déliekkel. Nem hitték el, hogy a Svábföldről származó csokoládé valóban 100 gramm súlyú. De aztán bebizonyosodott, hogy a svábok becsületesek! A bizalmatlanság is elmúlt. 1974 után újabb változtatás jött. Az egyes ízek saját színt kaptak. Ezek jobban mutattak a színes tévé reklámokban. 1976-ban aztán jött a harmadik változtatás. A könnyen törhető csomagolás. Ma már harminc fajtáját árulják a Ritter Sport szeleteknek.

Nem négyszög alakú, de praktikus egy másik ínyencség: a mélyhűtött pizza. 1968-ban jutott eszébe az olasz péknek, Romano Freddinek, hogy a népszerű ételt mélyhűtött kész állapotban árulja honfitársainak. „Ezt mi is tudjuk!” – mondták a Dr. Oetker cégnél és 1970-ben piacra dobták Németországban az első mélyhűtött pizzákat „Pizza Romana” néven 2,95 DM-ért (nyugatnémet márkáért). Alufóliába csomagolt pizza paradicsommal, paprikával, mortadellával, és sajtkeverékkel árulták. A sütőben 30 perc alatt készült el. 1973-ban a Dr. Oetker cég kemény konkurenst kapott. Egy találékony pék Ernst Wagner felismerte az idők szavát. A Szárvidéken már 1958 óta készített mélyhűtött élelmiszereket. Például hagyományos disznósültet. Tíz évvel később céget alapított Wagner Mélyhűtött Termékek Kft - Wagner Tiefkühlprodukte GmbH – névvel. 1973-ban mélyhűtött pizzával bővítette termékeit. Az első kemencés mélyhűtött pizzával 1985-ban álltak elő. De ezzel még a sor nem ért végett. 1995-ben jött az amerikai pizza (különösen vastag és szaftos), majd a piccolinik, a mini pizzák.

De nem csak mélyhűtött termékek területén hódított az olasz konyha. A konzerv kiszerelésben is. „Felbontani, felmelegíteni és kész!” – hirdette a Maggi cég a tojásos ravioliját paradicsom szószban. 1958 jelent meg a cég a piacon ezzel a termékkel. A németeknél ekkor kezdődött az olasz mánia, köszönhetően az Itáliát felkereső német turistáknak. A Maggi az új konzervét úgy népszerűsítette, hogy az hirdette, hogy eredeti olasz recept alapján készül. Ugyan ez egy kicsit túlzás volt, és az ízes se volt teljesen az eredetihez mérhető, de rendkívül olcsónak számított. A termék mind a mai napig tartó sikerét ugyanakkor a nosztalgiának köszönheti. Sokakat a  gyerekkorukra emlékeszteti.