1945 után egy Wehrmacht tábornok segítette az Egyesült Államokat a Szovjetunió elleni kémkedésben, aki aztán nagy karriert futott be a Németországi Szövetségi Köztársaság történelmében. A neve Reinhard Gehlen.

Európa 1945 tavaszán. A náci rezsimet szétverték, Németországot megszállták, a fegyverek elhallgattak. Viszont a következő konfliktus – a hidegháború - jeleli már látszódtak. A Vörös Hadsereg egységei messze nyugatra előrenyomultak és olyan országokat tartottak megszállás alatt, mint Lengyelország, Csehszlovákia, vagy Magyarország. Az amerikaiak nem tudták, hogy a szovjet diktátor Josef Sztálin milyen terveket fontolgat és mire képes.  Volt ellenben egy férfi, aki feltehetőleg ezekre a kérdésekre válaszolni tudott, aki a Szovjetuniót hosszú ideje megfigyelte és róla dokumentumokkal rendelkezett. Egy magas rangú német katonatiszt, aki amerikai fogságban volt: Reinhard Gehlen a szárazföldi haderő egykori keleti hírszerzésének vezetője. A tiszt 1902-ben született és 1921 óta hivatásos katona volt. Adolf Hitler hatalomra kerülése után bekerült a vezérkarba. A hidegfejű analitikus azt a csoportot vezette, amelyik a keleti területekkel kapcsolatos stratégiával foglalkozott. 1942-ben, amikor a német hadsereg Szovjetunió elleni hadjárata elakadt átvette a „Fremde Heeren Ost” (FHO) részleg irányítását, amely hírszerzési értesülésekkel látta el a vezérkart a Szovjetunióról. Gehlen a szervezőképességével megreformálta az addig rosszul vezetett részleget. Az FHO rövidesen precíz információkat szállított a Szovjetunióról – legalább is Gehlen későbbi visszaemlékezése szerint. Ennek ellenére a Wehrmacht már nem tudott átütő sikereket elérni a keleti fronton. 1943 vége felé Gehlen már úgy számolt, hogy Németország elveszíti a háborút. Sőt korábban, mint bárki a tiszttársai közül felismerte, hogy a németek legyőzése után a szövetséges nyugati hatalmak szembe fognak kerülni a Szovjetunióval.

Gehlen erre az időre terveket kezdett szőni. Néhány munkatársával új hírszerző szervezetet akart kiépíteni. Úgy számolt, hogy a „Fremde Heeren Ost” információi jó fognak jönni a nyugati szövetségeseknek. 1944 őszétől titkos dokumentumokat fotóztatott le és ötven vízálló acél dobozba helyeztette el őket. Egy különleges kommandó ezeket elásta a bajor Alpokban. Gehlen a háború végén egy hegyi menedékházban bujkált tisztjeivel és munkatársaival, amíg egy hegyi pásztor fel nem jelentette őket a megszálló hatóságoknál. 1945 május 20-án az amerikaiak letartóztatták a csoportot. Gehlen két nappal később adta fel magát. A fogság első heteiben abban reménykedett, hogy egy magas rangú kihallgató tiszt elé vezetik. Hiába! Csak az után kezdte érdekelni az amerikaiakat, hogy szovjet ügynökök érdeklőttek iránta és a szovjet amerikai viszony kezdett megromlani. Míg az amerikaiak a háború végén kezdték kivonni a katonáikat Európából Sztálin megerősítette csapatait. A konkrétumokról az amerikaiaknak semmi információjuk nem volt. Nem rendelkeztek olyan hálózattal, amely a szovjetekről információt gyűjtött volna. Reinhard Gehlent az amerikaiak Wiesbadenbe vitték, ahol a nagyon fontos hadifoglyokat tartották. Az FHO egykori vezetőjét John R. Boker kapitány hallgatta ki. A főtiszt meggyőzte az amerikai megszálló csapatok hírszerzési főnökét, Edwin L. Silbert tábornokot, hogy Gehlen tervei szerint egykori FHO tisztekből csoportot hozzanak létre, amely információkat gyűjt Moszkva hadászati terveiről. Boker mindent megtett, hogy Gehlen egykori munkatársait felkutassák és Wiesbadenbe vigyék. Az FHO papírjait is kiásták a hegyekben az amerikaiak. Gehlen 1945 nyarán munkatársaival munkához látott és értékes információkkal szolgáltak az amerikaiaknak. Silbert tábornok nagyon elégedett volt. A következő évben Gehlen megtárgyalta az együttműködés módját Silbert tábornokkal. Egy FHO emberekből létrehozandó csoportról volt szó, amely összekötetésben áll az amerikai hadsereggel, amely meghatározza, a felderítés célját a németek pedig szállítják az információkat. Az amerikaiak biztosították a pénzt és a technikai felszerelést. 1946-ban már meg is indult a szovjetek lehallgatása. Pár hónapon belül a „Gehlen szervezetnek” nevezett csoport 3000 munkatársból és informátorból állt. A szervezethez épp úgy tartoztak egykori Wehrmacht tagok, mint SS-ek, vagy Gestaposok. Híreket szolgáltattak szovjet katonai egységekről és a keleti szektorban folyó építkezésekről. Ezekből minden hónapban 200 oldalas jelentések készültek.

1947 nyarától Gehlen emberei több ezer szovjet hadifogságból hazatérőt kérdeztek ki és így elég jó képét kaptak a Szovjetunióról. Gehlennek sikerült a szervezetének munkáját nélkülözhetetlennek feltüntetnie az amerikaiak szemében. A hazatérő hadifoglyok, akik szovjet fegyvergyárakban dolgoztak, arról számoltak be, hogy a Szovjetunióban teljes kapacitással működik a hadiipar. 1947 decemberében a Gehlen szervezet új főhadiszállására a München melletti Pullachba költözött. Gehlen munkatársainak itt sok minden rendelkezésére állt: az óvodától az iskolán és kórházon át a kaszinóig. Nem sokára a szovjet hadiiparról az amerikaiak a legtöbb információt Pullachból kapták. A szövetségi köztársaság 1949 májusi létrehozása után a nyugat német vezetés Konrad Adenauer irányításával felhasználta a Gehlen szervezetet az új állam létrehozásához. A kormány 1955-ben úgy döntött, hogy Gehlen szervezete lesz a nyugat német állam titkosszolgálata. Az USA támogatta az ötletet. A szervezet közvetlen a kancellári hivatal alá lett rendelve. 1956-ban az elnevezése Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND: Bundesnachrichtendienst) lett. Az élére az egykori Wehrmacht tábornok: Reinhardt Gehlen került, úgy ahogy azt 1944-ben megtervezte.

1961-ben viszont a múltja utolérte a szervezetet. A rendőrség letartóztatta Heinz Felfe egykori SS tisztet, akit a szovjetek kettős ügynökként építettek be a szervezetbe. A BND vezetője, hogy mentse a bőrét elbocsátotta az egykori SS tagokat a szervezetből. 1968-ban a kancellári hivatal belső vizsgálata megállapította, hogy Gehlen inkább volt FHO munkatársait protezsálta, mint sem újoncokat képzett volna ki. Három évvel a lemondása után Gehlen, aki elég visszavonultan élt, a nyilvánosság elé lépett és kiadta visszaemlékezéseit. Ebben a könyvben az 1979-ben meghalt egykori BND főnök mesterkémként állította be magát. 2011-ben a BND egy bizottságot állított fel, hogy megvizsgálja Gehlen szerepét a nemzeti szocialista időkben.