A terrorbombázás Drezda ellen

1945 február 13-án 22 óra 9 perckor kezdődött az infernó. Február 15-ig tartó terrortámadásban gyújtó és a robbanóbombák a kelet Firenzéjének hívott, a háborútól addig teljesen megkímélt Drezda városát halálos pokollá változtatták. Több mint 20 ezer ember vesztette életét. Az angoloknak és az amerikaiaknak a „siker” teljes meglepetést okozott. Miért nem volt említésre méltó légvédelem? A nácik feláldozták Szászország fővárosát, hogy a németek elkeseredéséből adódó ellenállását erősítsék? Mind a mai napi a Drezda elleni bombatámadás a második világháború egyik legvitatottabb cselekménye. Háborús bűntett? Már annak idején felmerültek ilyen vélemények az Egyesült Királyságban. A gyanúsítás középpontjában Winston Churchill Hitler ősellensége állt. A brit miniszterelnök kabinetjében a belátható győzelem árnyékában nem látta mindenki ésszerűnek a német városok szőnyegbombázását. Mégis Churchill kidolgoztatott egy tervet a kelet németországi városok bombázására. A Szovjetunió ugyanebben az időben azzal a veszéllyel számolt, hogy a németek a nyugati frontról keletre csoportosítanak át haderőt a Vörös Hadsereg megfékezésére. A D napig – normandiai partraszállásig – a nyugati szövetségesek közvetlenül Németországnak csak a szőnyegbombázásokkal tudtak nagyobb károkat okozni. „Ezt a fegyvert használni fogjuk, mindaddig, amíg a háború íratlan törvényei megengedik.” – mondta Churchill. Az íratlan törvények pedig sokat megengedtek, mivel írott nemzetközi egyezmények nem szabályozták a légi hadviselést. Maradtak a morális megfontolások. A szokásjog a második világháború előtt még tiltotta volna egy olyan város bombázását, mint Drezda. Nem volt stratégiailag jelentős – ha vasúti csomópontjától eltekintünk -, nem volt fontos hadiipara, tele volt menekültekkel – közöttük magyarokkal is - és értékes műkincsekkel, történelmi épületekkel. Ennek ellenére kegyetlenül elbántak vele. Az utolsó háborús hónapokban is 1300 V2-es rakéta csapódott Londonba. Churchill bosszút akart állni és megmutatni, hogy támogatják a Vörös Hadsereg előrenyomulását. Mindezt tette egy védtelen kiszolgáltatott városon. A tettére nem volt büszke. Emlékirataiban meg sem említette.

Adolf Eichmann különös menekülése

Ő volt Hitler legkészségesebb végrehajtóinak egyike. Adolf Eichmann irányította több millió zsidó koncentrációs táborban történt megsemmisítést. 1945 után ő számított a legkeresettebb háborús bűnösnek, mégis 15 éven keresztül tudott bujkálni. Eichmannak azért sikerülhetett ez, mert egy jól szervezett egykori SS tagokból álló védelmi kör nyújtott neki segítséget. Az arcképét minden megszálló katona és határőr ismerte, ennek ellenére előbb Németországban, majd Argentínában rejtve tudott maradni – köszönhetően a perfekt módon hamisított igazolványoknak. Többek között ez a titkos SS szervezett szerzett neki a Vatikán segítségével Vörös Keresztes menekült papírokat, amellyel Dél Amerikába tudott utazni. Eichmann Argentínában a Daimler – Benz cég ottani üzemében helyezkedett el, mint villanyszerelő. A ma már szabadon hozzáférhető CIA és BND (nyugat német hírszerzés) adatai szerint 1952-től fogva az Egyesült Államok és Németország ismerte Eichmann tartózkodási helyét. Konrad Adenauer kérésére viszont nem nyúltak hozzá. A német kancellár attól félt, hogy Eichmann a kancellári hivatal vezetőjének Hans Globkénak a náci múltjára terhelő vallomást tud tenni. Csak amikor Eichmann egy amerikai újságírónak interjút adott és a holokausztot igazolni akarta, adták ki „a kilövési parancsot” ellene. 1960-ban a Moszad – az izraeli titkosszolgálat – emberei a CIA segítségével Argentínából elrabolták és Izraelbe vitték. Bíróság elé állították és 1962-ben kivégezték.

Miért kellett meghalnia Lincoln amerikai elnöknek?

1865 április 14-én John Wilkes Booth tarkón lövéssel megölte Abraham Lincolnt az Amerikai Egyesült Államok elnökét. Ez volt az első merénylet egy amerikai elnök ellen. A végrehajtója a polgárháborúban alulmaradt déli államokból származó ember. Booth tettével kapcsolatban még kilenc összeesküvőt tartóztattak le. Úgy tűnt az ügy megoldódott. De tényleg ilyen egyszerű volt a Lincoln merénylet megoldása? Bosszúszomjas déliek akciója oltotta ki az elnök életét? Vagy több dolog is meghúzódik a háttérben? Több érthetetlen dolog is felmerül a Lincoln gyilkosságokkal kapcsolatban. Miért vonták vissza ezen az estén a Lincoln védelmére kirendelt két testőrt? Amerika legveszélyeztetettebb embere mellé ezen az estén, amikor színházba látogatott egyetlen egy rendőrt jelöltek ki védelemül, ráadásul, az is alkoholista volt. Amint elkezdődött az előadás a színház melletti kocsmába ment. A szolgálatának hanyag ellátása miatt sohasem vonták felelősségre, pedig az Egyesült Államok első emberének a védelme volt a feladata. Az USA-ban még a háborús szükségállapot volt érvényben. Minden sarkon egy katonai járőr állt. Elvileg ellenőrzés nélkül senki sem tudott ezeken átmenni. Egy valakinek sikerült: John Wilkes Boothnak. A hatalmas hajtóvadászat ellenére 12 napi sikerült elrejtőznie, anélkül, hogy segítője lett volna. Amikor megtalálták rögtön lelőtték, pedig a helyzet ezt nem követelte meg. Booth naplóját megtalálták, de a gyilkosságról szóló lapok ki voltak belőle tépve. A furcsaságokkal teli történetre Jan von Flocken történésznek van magyarázata. Lincoln saját északi politikusokból álló kormánya összeesküvésének lett áldozata. Flocken szerint Lincoln a háború után ismét fel akarta építeni a romokban heverő déli államokat. De az északi politikusok és vállalatvezetők olcsón fel akarták vásárolni a déliek vagyonát. Lincoln többször elmondta nyilvánosan, hogy nem hagyja a déli államokat kifosztani. Ezt alelnöke Andrew Johnson másképp látta. Őszerinte a délieket ki kell véreztetni. Lincoln halála után ez is történt. Földbirtokokat adtak el potom pénzért. Negyede az amerikai nagyvagyonoknak 1865 után keletkeztek a déli államok kifosztásából. Tényleg Lincolnnak a mohó északi befektetők miatt kellett meghalnia? Igaz lenne az az állítás, miszerint a polgárháborúban az északi katonák nem a fekete rabszolgák felszabadításáért haltak meg? Még ha ezekre a kérdésekre nem is lehet egyértelmű igennel felelni, de az biztos, hogy Lincoln halála az észak hatalmát dél felett bebetonozta. 

Mao harca a kínai történelem ellen

Egy hatalmas kőtörő kalapács ütései alatt mállott szét az emberiség egyik legjelentősebb kulturális emléke. Konfucius sírját tették tönkre a nagy vallásalapítóét, a kínai kultúra legnagyobb alakjáét. Ez olyan hatalmas veszteségnek számított, mintha Jézus, vagy Mohamed próféta sírját rongálták volna meg. De ez csak egy lábjelzete volt a történelem legnagyobb és legpusztítóbb történelmi és kulturális emlékei elleni akciónak. Nem kevesebb, mint 4000 éves kultúrának kellett eltűnnie a föld színéről. Az őrült ötlet a kínai diktátor Mao Ce Tung fejéből pattant ki. 1948 óta az egykori császárságot a kommunisták irányították. Mao és kommunista elvtársai nem csak a jelent és a jövőt akarták átalakítani saját beteges ideológiájuk szerint, hanem a múltat is. Ebben a világképben nem volt helye a hagyományoknak. Mao szerint pár generáció múlva senki sem fog emlékezni a múltra. Új ember típus születik. 1966-ban meghirdette az úgynevezett kulturális forradalmat. A legerősebb szövetségesei a fiatalok voltak, akik már az új rendszerbe születtek bele. A diákok feljelentették tanáraikat, gyerekek szüleiket. Értelmiségiek, művészek, szerzetesek, professzorok kerültek börtönbe, kényszermunka táborokba. Kínzások, megalázások, kivégzések mindennapos dolgok voltak. Hét millió kínai pusztult el a kulturális forradalom idején, sok ezer műemlék, műkincs tűnt el végleg. 1976-ban meghalt Mao és vége lett az őrületnek. Ennek ellenére mind a mai napig Kínában tilos beszélni az akkor történtekről. Érdekessége a dolognak, hogy a baloldali értelmiség Európában és Amerikában, a hatvanas években hősként tekintett a tömeggyilkos Maora, figyelembe se véve, hogy milyen embertelenségeket követett el saját népe ellen.

Mi okozta Sztálin halálát?

Még hörgött.  Az arca elkékült. A teste vonaglott. Mégis az őrség által riasztott Lavrentyij Berija a szovjet titkosszolgálat vezetője közömbösen viselkedett. „Miért hívtak? Sztálin elvtárs jól van! Ne értesítsenek ilyen semmiségért máskor! És egyébként itt sem voltam.” – hepciáskodott az őrökkel Berija. A naptár 1953 március 5-ét mutatott. Már hat órája haldoklott a világ leghatalmasabb embere, Josef Sztálin, a Szovjetunió brutális ura. Az este még nagy mulatságtól volt hangos Sztálin dácsája. Hajnali négykor mentek el a vendégek. Az őrök azt a parancsot kapták feküdjenek le nyugodtan Sztálin elvtársnak már nincs szüksége rájuk. A Szovjetunió első embere védelem nélkül? Ilyen még nem fordult elő!  De a katonák nem mertek ellentmondani. A parancs a véres diktátor halálához vezetett. Amikor március 6-án megjelent a halálhíre, senki sem vonta kétségbe, hogy a 70 éves önkényúr agyvérzésben halt meg. Pár évvel ezelőtt egy szakértői csapat betekintést nyerhetett Sztálin boncolási jegyzőkönyvébe. Arra a megállapításra jutottak, hogy a grúz származású pártvezért megmérgezték. Warfaint, egy íztelen és szaktalan vérlágyítót használtak, amelyet általában patkányméregként alkalmaznak. A hatása nagyon hasonlít az agyvérzésre. Az, hogy ki adta be a mérget mind a mai napig rejtély, de azok között kellett lennie, akikkel Sztálin halála előtti estén olyan jól mulatott.

Az aztékok sírásója

Miért beszélnek Mexikóban spanyolul? Természetesen azért, mert a 16. században a spanyolok meghódították az azték birodalmat. Így szerepel a történelemkönyvekben. De arról már nem írnak ezek a könyvek, hogy ebben a hódításban egy indián rabszolgalány játszott főszerepet. „La Malinche“ még teenager volt, amikor 1519-ben a konkvisztádorok kezére került. A vezérük Hernán Cortés hamar felfigyelt rá. Egyrészt a szépsége, másrészt az intelligenciája miatt. Hamar megtanult spanyolul és minimum négy indián nyelven beszélt még. Cortés szeretője és tolmácsa lett. A lány elmesélt mindent a spanyol hadvezérnek, amit az új világról tudni lehetett. A gazdagságáról és kincseiről. Hadászatilag nézve az ötszáz spanyol katona esélytelen volt az aztékokkal szemben. De mégis hogyan lehetne meghódítani a gazdag birodalmat és olyan várost, mint Tenochtitlán? Egyedül ebben a metropoliszban 200 ezer ember élt, négyszer annyian, mint a legnagyobb spanyol városban. Csak is csellel. Ebben játszott főszerepet „La Malinche“. A lány elhitette az aztékok királyával Moctezumával, hogy a fehér emberek az istenek küldöttei. A király elhitte neki és ezzel megásta birodalma sírját.