Az összeesküvés elméletek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Amint egy szokatlan esemény bekövetkezik, rögtön a szkeptikusok felteszik a kérdést, bízhatunk-e a hivatalos magyarázatokban, vagy esetleg több dolog húzódik meg a háttérben, mint amit közölnek velünk. De mi az a mélyen fekvő ok, ami miatt hajlamosak vagyunk hinni a kétes spekulációknak?

 Ön egy racionális ember, aki két lábbal áll a földön. Olyan, akit nem lehet könnyen becsapni. Nem hisz az összeesküvés elméletekben. De most őszintén néha nem fogja el a kétség? Például azt hallja, hogy az Egészségügyi Világszervezete (WHO) sertésinfluenza járványra figyelmeztet, amelynek három millió áldozata is lehetséges, de a végén kiderül a vírus viszonylag enyhe lefolyású. Ennek ellenére a WHO tagországok egy milliárd eurót költöttek védőoltás vásárlásra. Érdekes ugye? A veszély tényleg reális volt, vagy csak a gyógyszergyárak rendezték meg a magas profit reményében? A gyógyszergyárak tulajdonosai lehet, hogy megvesztegették a WHO tisztviselőit? Az egész oltáskampány egy összeesküvés része? Esetleg gondolhatunk a 2008-as világgazdasági válságra, a rossz amerikai ingatlanhitelek kihelyezésére. Lehetséges, hogy a magasan képzett bankmenedzserek annyire vakok voltak, hogy nem látták előre a veszélyt? Vagy ők maguk rendezték meg az összeomlást, hogy a gyengébb konkurencia eltűnéséből profitáljanak? Egy másik példa. Az 1980-as évek elején a HIV vírus gyorsan terjedt a feketék és a homoszexuálisok körében. Véletlen? Vagy esetleg elrejtettek valamit előlünk? Félmillió ember halt meg AIDS-ben csak az Egyesült Államokban. Ők a titkos biológiai fegyverkísérletek áldozatai? Bolondnak kell lenni, ahhoz, hogy ezeken a kérdéseken nem gondolkodnánk el. Hozzá vagyunk szokva, hogy utánajárjunk megválaszolatlan kérdéseknek. Az ismeretlen megértése a modern kor fejlődésének motorja. Newton tudni akarta miért esik le az alma a fáról és felfedezte a gravitációt. Einstein tovább kérdezett: befolyásolja-e a gravitáció a teret és az időt? Werner von Braun fejébe vette, hogy legyőzve a gravitációt, rakétát küld az űrbe. Minden nagy gondolkodó a kérdéseire addig kereste a választ, amíg az kielégítő módon meg nem született. Nem véletlen, hogy olyan kérdések, amire nem kaptunk megfelelő választ foglalkoztat minket és teóriákat gyártunk megmagyarázásához. Az összeesküvés elméletek különösen elterjedtek napjainkban. Az internet tele van velük. Valami történik a világban, amit sokan nem értenek rögtön elő áll valaki egy összeesküvés elmélettel. Klímakatasztrófa? A tudósok kitalációja, akik gyárosok megbízásából teremtették meg a „klímahazugságot”. Lady Di és arab származású szeretőjének autóbalesete? A brit titkosszolgálat szervezte, hogy megmentsék a monarchiát. I. János Pál hirtelen halála, aki csak 33 napig volt hivatalban. Biztos vatikáni összeesküvők mérgezték meg, mert feltárta a vatikáni bank piszkos ügyeit. Merilyn Monroe halála, vagy Kennedy gyilkosságok.. Akinek ezek nem elegek azoknak még van könyvespolcnyi, hanem egy könyvtárnyi hasonló eset és a hozzájuk kapcsolódó magyarázatok. Amióta 1947-ben az új mexikói Roswellben egy farmer ismeretlen eredetű tárgyakat talált a földjén az emberek nem tudnak szabadulni a különböző UFO teóriáktól. De 2001 szeptember 11-e óta sokaknak a meggyőződése, hogy a World Trade Center elleni merénylet a CIA műve. Ezek szerint Oszama Bin Laden terveiről régóta tudott az amerikai titkosszolgálat a CIA csak nem tett ellenne semmit. Mindez azért történt, hogy Bush elnök meg tudja indítani a terror ellenes háborúját. Másik téma, ami sok szerzőt foglalkoztat: a titkos társaságok. A szabadkőművesek és illuminátusok a 18. század óta összeesküvőknek minősülnek, akik a királyok és egyházak isten által adott hatalmát akarták megdönteni. Amikor 1789-ben a nép felkelt a monarchia ellen sokan a háttérben szabadkőműveseket sejtettek. De az orosz forradalmat is nekik tulajdonították. Vannak szerzők, akik a Kennedy gyilkosságot is a titkos társaságok kontójára írják. Bár az egykori amerikai elnök gyilkosai sokfélék lehetnek. Legalább is az összeesküvés elméletek hirdetői szerint. Például szóba jött a maffia is. Vannak még más titkos szervezetek, amelyek a történelmet és a jelent befolyásolhatják az elméletgyártók szerint. Ilyen az Opus Dei a katolikus egyház laikus szervezete. Ugyan ez a szervezet nem titkos, de a bírálói szerint cselekedetei nem transzparensek.  Aztán vannak azok a csoportok, akik világhatalomra törnek. Állítólag! Antiszemita körökben ilyen csoportnak, pontosabban népcsoportnak számít a zsidóság. Számukra még mindig fő forrás az ezerszer megcáfolt „Cion bölcseinek jegyzőkönyve.” A 19. században az orosz titkosszolgálat megrendelésre hamisított jegyzőkönyv indokul szolgált oroszországi pogromokhoz csakúgy, mint a nácik által zsidók ellen elkövetett bűncselekményekhez. Egy másik variánsa az összeesküvés elméleteknek a „New World Order” az „Új Világrend”. E mögött ugyanúgy sejteni lehet titkos társaságokat, mint befolyásos személyiségeket, például politikusokat, bankárokat. Ez utóbbiakra a leggyakrabban megemlített nevek a Rothschildok és a Rockefellerek. Az ENSZ se marad ki az összeesküvők sorából, mint olyan szervezet, ami az új világrendet szimbolizálja. Az összeesküvés elméletek gyártóinak a fantáziája láthatóan kifogyhatatlan és látszólag nincs bennük közös. De csak látszólag, mert igenis nagyon sok átfedés van közöttük.          

Minden összeesküvés elmélet magyarázatot ad olyan ügyekre, amelyek rejtélyesek és nehezen áttekinthetők. Kielégíti a kíváncsiságot és azt az érzést sugallja, hogy megértünk olyan dolgokat, aminek a mozgató rugóit mindig is ismerni akartuk. Valójában nem tudunk meg belőlük sokkal többet, mert az igazi felelősök nevei nincsenek megemlítve, vagy bizonyítva. Ha ez megtörténne az összeesküvés már nem jelentene veszélyt és elvesztené érdekességét, hiszen fel lenne tárva. Így vagyunk ezzel Kre. 44-ben meggyilkolt Julius Caesar elleni merénylettel, vagy amikor 1605-ben a katolikus összeesküvők a protestáns uralkodót a parlamenttel együtt a levegőbe akarták repíteni Angliában. Ez utóbbi esetben a tetteseket I. Jakab felakasztatta és ezzel lezárult az ügy. A történtekkel kapcsolatban soha sem merült fel összeesküvés elmélet. A valós elméletekhez tények kellenek és létező összefüggések. Az összeesküvés elméletek megelégszenek a sötét háttérben maradó forrásokkal, kétes bizonyítékokkal és gyanús szereplőkkel. Szélsőséges iszlamistákkal, CIA, vagy Moszad ügynökökkel, bankárokkal és szabadkőművesekkel. Minden összeesküvés elmélet ellenségképre épül. Olyan emberekre és szervezetekre, amelyek csak a saját érdekeit nézik. Olyan rejtve maradt szereplőkről szólnak, akik hatalomra törnek és ezért sokszor erőszaktól, gyilkosságoktól sem riadnak vissza. Van meg egy közös pontja az összeesküvés elméleteknek. Nem ismerik a véletlen fogalmát. Minden létező ok között összefüggéseket látnak. Egy a lényeg támassza alá az elméletet. Az összeesküvés elméletek sajátságos módon keverik a valós eseményeket és szereplőket a fikcióval. Mindig azt sugallják, létezik egy terv és ez a terv titkos. Ha ezt a tervet megismerjük, minden világossá válik. Az összeesküvés elméletek segítségével a világ nem lesz kevésbé veszélyes, de úgy tűnik jobban kiismerhető. Abban a hitben ringatnak minket, hogy általuk megértjük a világunkat mozgató erőket. Korábban az események mozgató erői az Istenek voltak. Az ókorban a trójai háborúért az Olimposz lakói voltak a felelősek. Ő viszályaik voltak az okai a földön történtekért. Helena elrablásáért, a háború kitöréséért. Az isteni beavatkozás nélkül Achilles soha se győzte le volna Hektort. Hasonlót figyelhetünk meg a Bibliában. Isten teremtette az eget és a földet. Az embert a saját képére alkotta. De a bukott angyal a sátán megkísértette kígyó formájában az embert. Tehát minden szenvedésért ő a felelős. A betegségekért, járványokért és háborúkért. No meg persze az ember, aki nem tud ellenállni a kísértésnek, mert gyenge a hite. A szabad akarat ellenére viszont végül Isten dönt az ember üdvözüléséről. De ez a gondolati minta más kultúrákban is megfigyelhető. A távol keleten a karma tanában. A hindu vallásban a rossz és a jó cselekedetek határozzák meg az újjászületést. A viselkedésünktől függ, hogy milyen formában születünk újjá. De az istenek hatalma idővel meggyengült. Legalább is az emberek így gondolták. A felvilágosodás és az ipari forradalom a nyugati embernek azt a hamis tudatot ígérte, hogy ura lesz életének. Karl Marx, aki a vallást a népek ópiumának tartotta, az állította, hogy a történelem menetét a gazdasági fejlődés határozza meg, amely különböző osztályokat jutat előnyős, mondjuk inkább úgy hatalmi helyzetbe. Ezekkel szemben állnak az elnyomott osztályok. Így lényegében a történelem osztályharcok története. Csak hogy kiderült ez az elmélet ezer sebből vérzik, csak úgy, mint szabad versenyes kapitalista rendszerek alapideológiája a liberalizmus. Lehet, hogy ez az utóbbi jó pár országban magas életszínvonalat hozott létre és a hidegháborúban legyőzte a legnagyobb ellenfelét a marxista alapokon álló állam szocializmust, de az embereknek nem tudott jó pár dologra választ adni. Hiába a demokrácia, a jogállam és sajtószabadság az emberek többsége nem érzi úgy, hogy ura lenne sorsának alakításának. Külső, általuk nem befolyásolható erők uralmától félnek. Legyen ez egy ország kormánya, titkos szervezetek, vagy nagyhatalmú pénzügyi, gazdasági körök, csoportok. A bizonytalanságot furcsa mód növeli a technikai fejlődés is. Míg régebben a technika vívmányai erőt sugároztak az embereknek, most már egyre inkább félelmet okoznak. Elég csak az atomenergiára és Csernobilra gondolni. A robottechnika, a klónozás szintén a fejlődés olyan perspektívái, ami bizonytalanságot és félelmet is keltenek. Sokan nem tudják, miben bízhatnak.

Az így születő szkepticizmus táptalaja az összeesküvés elméleteknek. Vannak, akik szerint a holdra szállásra sohase került sor. Az egészet megrendezték és egy filmstúdióban vették fel. Mások szerint a repülők által kibocsátott kondenzcsíkokkal mérgezik az embereket. Vannak, akik az orvosokban látnak összeesküvőket, akik a gyógyszergyárakkal összefogva olyan gyógyszereket írnak fel, amelyeknek más betegségeket előidéző mellékhatásai vannak. A világ egyre áttekinthetetlenebb vált. Ma már nincsenek polihisztorok, akik az tudás összességét ismernék. Bonyolulttá váltak a tudományok, amelyeknek egy-egy szakterületére összpontosítnak adott szakemberek. Ráadásul az átlagembereknek nehéz eligazodni az rázúduló információ özönben. Megkülönböztetni a szükséges információt a szükségtelentől egyre nagyobb erőkifejtést igényel. Mindenki ezért igyekszik a saját – mostanság divatos szóval – információ buborékában élni. Ezt legalább áttekintheti és megértheti, gondolja. Bonyolult kérdésekre egyszerű válaszokat várnak. A modern embernek, amúgy sincs ideje utánanézni a dolgoknak. Rövid és hatásos szöveges és képi információkra vágyik, amit hamar felfog. Az összeesküvés elméletek félelem elhárító szereppel is rendelkezhetnek. A félelmek okozói jöhetnek kívülről (például bevándorlók), egy adott társadalmon belülről (idegen hatalmak ügynökei, akik ki akarják szolgáltatni idegen erőknek a társadalom tagjait), felülről (a leválthatatlan kormányok, amelyek önkényesen gyakorolják hatalmukat), de alulról is (szegény néptömegek, akik a mi általunk megtermelt adón élősködnek). Az összeesküvés elméletgyártók – és velük karöltve gyakran egyes politikai csoportok – magyarázattal szolgálnak mi és ki okozza a bennünk keletkező félelmet. Ha meg van a magyarázat meg van az eszköz a félelem elhárítására. És itt kezdődik veszélyessé válni a dolog. Mert ha hamis a magyarázat, akkor ártatlanok ellen irányulhat az egyes emberek félelmét feloldó cselekvés. A huszadik században volt erre jó pár példa. Népcsoportok kerületek kereszttűzbe, mert ártatlanul vádolták meg őket. Elég az első világháború idején Törökországban lezajlott örmény népirtásra gondolni, vagy a holokausztra. De nem csak népcsoportok ellen lehet hangulatot kelteni zavaros összeesküvés elméletekkel. Társadalmi osztályok és csoportok ellen is, mint ahogy azt a kommunisták tették. Azt mondják, egyvalamitől kell félni, a félelemtől magától. Már az is nagy kihívást jelent a modern korban, hogy a valódi fenyegetést megkülönböztessük a látszólagos fenyegetéstől. Ebben viszont nem segítenek az összeesküvés elméletek. Inkább újabb félelmeket indukálnak furcsa mód, hogy ezekre is magyarázatot szolgáltassanak. Ördögi kör, amiből nehéz kitörni. De azért nem szabad feladni a reményt, hogy sikerül. Bízni kell abban, hogy a bizonytalan mögött ott a biztos pont, csak meg kell találni. Nem könnyű! Nehezebb, mint az egyszerűnek tűnő összeesküvés elméleteket megérteni. Viszont megéri a ráfordított energiát, mert sokkal tartósabb és igazabb magyarázatul szolgál.