Erődítmény? Vadászkastély? Kincstár? A Castel del Monte Dél Itáliában egy 500 méteres magaslaton fekszik. Az alakjának sem előzménye, sem követője nincs a világtörténelemben. Nyolcszögletű alaprajzú épületet nyolc nyolcszögletű torony díszíti. Minden emelete nyolc trapézformájú teremből áll, nyolc külső ablakkal. A központjában nyolcszögletű belső udvar található, amelyen egykor nyolcszögletű kút állt. A vár világosszürke épülete messze a távolból látszik, kiemelkedve a tájból, mint egy káprázat. A várat II. Frigyes (1194- 1250) német-római császár építette valószínűleg 1240-ben. Az épületnek sok olyan jellegzetessége hiányzik, amely jellemezte a korabeli hasonló erődítményeket. Nem rendelkezik sem várárokkal sem felvonóhíddal. 26 méteres tornyainak nincsenek véderősítései. De vadászkastélynak sem felel meg, mert nincsenek istállók a lovaknak, raktárak, sem konyha. Ellenbe feltűnően sok vizesblokk található az épületben, ami nem volt jellemző saját korára. A történészek felhívják a figyelmet arra, hogy bonyolult csőrendszerrel rendelkezik a víz elvezetéséhez. Egyes tornyokban wc, mosdó, külön terem feltételezhetően fürdőkádnak, sőt öltöző kabin is található! Korabeli leírásokban olvasható, hogy az épület termeit mozaik kockák, kerámiák és falfestmények díszítették. Sokan felteszik a kérdést, a Castel del Monte egy középkori wellness vár volt? Nem tudjuk, mint ahogy azt sem milyen szerepet szántak a nyolcas számnak. Egyesek azt mondják, hogy az ég és a föld kapcsolatát jelképezi, mások pedig arra gondolnak, hogy a császári hatalomra utal. Ugyanis a császári korona is nyolcszögletű.   

 Mi a kapcsolat a kolbászbőr és a tartós tej doboza között? Több mint gondolnánk! Egy ifjú svéd férfi, Ruben Rausing 1918-ban az Egyesült Államokba költözött. Az amerikaiak ekkor már az élelmiszerek többségét csomagolva árulták, amit az európaiakról ekkor még nem lehetett elmondani. Amikor 1929-ben Rausing hazatért alapított egy élelmiszercsomagoló céget. Csak a tej praktikus és főleg higiénikus csomagolásához hiányzott egy jó ötlet. Ekkoriban a tejet kannákból árulták, vagy üvegekben. Ez ugye nem volt annyira higiénikus. Rausing éveken át gondolkodott a megoldáson, míg felesége Elisabeth 1943-ban fel nem hívta a figyelmét a légmentesen záródó kolbászbőrre. Rausing elgondolkozott a javaslaton és üzlettársával Erik Wallenberggel kifejlesztettek egy tetraédert, egy négy háromszög oldalú dobozt, aminek a belsejét műanyaggal vonták be. Ennek köszönhetően a benne lévő folyadékot a fénytől és az levegőtől elszigetelték, ami így hosszabban friss maradt. A neve Tetra Pak lett, és 1952-es piacra dobása nagy siker volt. Csak halkan jegyezzük meg, minket a szocialista Magyarországon ilyen kapitalista trükkök nem tudtak meghatni. A kilencvenes évekig zacskóban árultuk a tejet, ami így minden volt csak praktikus és higiénikus nem!  

 Nem kell többet dörzsölni! Az agyon gyötört modern háziasszony imájára 1907-ben megszületett a válasz a „korszerű mosószer”. Ahelyett, hogy a fehér inget fáradtságos munkával a vasalódeszkán kelljen dörzsölni, csak a Persilt kellett tenni a mosóvízbe. „Az ember hagyja a mosnivalót egy éjszakán át az oldatban ázni, néha megkeveri és a ruha a kívánatos módon tiszta lesz” – lehetett a mosószer dobozán olvasni. A segítségnek ára volt: 35 pfennig 250 gramm mosószerért. A gyártó a Henkel cég sok pénzt fektetett a reklámba: Ahogy a harmincas évek reklámszlogenje mondta: „Persil, minden háztartásban ez kell!” De nem csak a reklámszövegek voltak hatásosak. Például a cég 1908-ban férfiakat járatott fehér öltönyben Berlin utcáin, hogy ezzel is bizonyítsa a tisztaság most már könnyűszerrel elérhető. Nem kell félni, hogy ha a világos ruha bekoszolódik. 1924-ben háztartási tanácsadók adtak tippeket a mosószer használatához. 1932-ben teljes estés mozifilm készült: „Mosnivaló, mosás, kellemes érzés” címmel. És 1956-ban miről szólt az első televíziós reklám? Mi másról, mint a Persilről! A Henkel cég mindig élenjárt a reklámban. 1975-ben született meg a leghíresebb reklámszlogenje: „Persil, mert az ember tudja, mivel rendelkezik!” 20 éven keresztül volt reklámarca a terméknek Jan-Gert Hagemeyer. A sikeres reklámoknak meg is lett a hatása, mind a mai napig a Persil a legnagyobb számban eladott mosószer Németországban.

A reklám fontos volt egy másik terméknél is, ami Magyarországon leginkább a KGST piacok sztárja volt a nyolcvanas években. Természetesen a Fa szappanról van szó. Németországban a termék arról híres, hogy ez volt az, amit először hirdettek a televízióban alig fedett női mellekkel. Ekkor 1969 írtunk! A szappan márka 1953 óta a piacon volt, de ekkor gyengült az eladás. Egy Karib tengeri üdülésen jött a Henkel cég reklámosának az ötlete, hogy vonzó apró fürdőruhát viselő nőkkel tornásszák fel a Fa szappan eladási számait. Először a Henkel cégnél idegenkedtek az ötlettől, de az Egyesült Államokbeli tapasztalatok meggyőzték őket. A csupasz mellek a hetvenes évek egyik legsikerültebb reklámkampányához nyújtottak segítséget.

A reklám más szépségápolási cikkeknél is történelmet írt. Mi segíti ahhoz a nőket, hogy a frizurájuk tip top módon nézzen ki, függetlenül, hogy Münchenben, Hamburgban, vagy Rómában van? A válasz egyértelmű: a Schwarzkopf „Drei Wetter Taft” hajlakkja. A hajlakkot a 30 évek divatja inspirálta. Az akkori idők női hajviseletét veszélyeztette, mihelyst a szabadba mentek és erős szél jött. Erre talált megoldást a német kémikus és drogéria tulajdonos Hans Schwarzkopf. A találmánya 1937-ben született meg. Ez alkoholban feloldott sellakból (állati eredetű gyanta) állt, amit egy gumigolyóval működő szórófejjel vittek fel a női hajra. Az eredmény masszív lakkréteg a hajon, ami a kezdeti időkben nagyon kemény volt. Ezen változtatott az amerikai Robert Alplanalp által az ötvenes években feltalált szóró szelep, ami finomabb lakréteg felvitelét tette lehetővé. A Schwarzkopf cég ekkor vitte a piacra a Taft márkát, aminek a neve modernül hangzott és hangzása hasonlított a hajlakk kifújásának hangjára. A nők ezután nem lakkozták a hajukat, hanem Tafozták! Ez a szó a német Duden értelmező szótárba is bekerült. Így működik egy termék sikeres reklámja. Fogalom lesz belőle.

Ha már spraynél tartunk. A minden reggeli rituáléhoz hozzátartozik a dezodor. Az állandó testszagok elleni harc nem tartozott mindig a hétköznapokhoz. Az ötvenes években következettbe a változás, amikor a Beiersdorf nevű cég piacra dobta a 8x4 dezodorát. A hatóanyaga a Hexachordichydroxydiphenylmethan. Egy igazi nyelvtörő 32 betűvel. A cég a csodaszert csak B32-vel jelölte. Ebből találták ki a Beiersdorf reklámszakemberei a 8x4, ami 32!

Több mint ötven évvel ezelőtt egy gyilkos tartotta rettegésben Kaliforniát, akit csak úgy hívtak a Zodiákus. Mai napig rejtély, hogy ki lehetett, aki terrorizálta az embereket, a sajtót és a rendőrséget!

Amikor David Farady álmai lányát Betty Lou Jansent randevúra hívta, nem sejtette milyen tragédiával fog ez a találkozásuk végződni. 1968 december 20-án este vacsorával kezdett a két tinédzser, majd San Franciscótól észak keletre található kilátóhelyre mentek, ami népszerű helynek számított a szerelmesek között. Háromnegyedórával később találták meg a két fiatal holtestét. Davidet fejbe lőtték, Betty pedig öt golyót kapott a derekába.

Csaknem nyolc hónappal később szinte ugyanúgy megismétlődött a bűneset. Pár kilométerrel arrébb egy ismeretlen elkövető becserkészet egy ifjú párt és több lövést adott le rájuk. A  lány túlélte a merényletet és személyleírást tudott adni. A leírásban egy húszas évei végén járó 1 méter 73 centiméter magas 90 kilógramm súlyú elkövető szerepelt. Ezzel kezdetét vette a játék. A gyilkos bizarr leveleket küldött a helyi újságoknak, amelyekben a tettével henceget és a rendőrséget gyalázta. Zodiákusnak hívta magát és egy célkeresztszerű jelet használt. Egyes leveleiben középkori rejtjeleket alkalmazott. A Zodiákus gyilkos azt állította elárulja kilétét, ha megfejtik a feladványait. De, amíg ez nem történik meg, tovább gyilkol. Rövid idő telt el és egy rejtélyek megoldásában jártas tanár házaspár feltörte a kódját. De a levelek nem tartalmaztak nevet, csak az írójának beteges fantáziájára utaltak. Viszont tartalmaztak adatokat a gyilkosságról, amit a rendőrség nem hozott nyilvánosságra.  A Zodiákus személye továbbra is a sötétben maradt.

1969 szeptember 27-én aztán ismét lecsapott. A 22 éves Cecilia Shepardot és a 20 éves Bryan Hartnellt támadta meg késsel egy tóparti piknik során. Ceciliát tízszer szúrta meg, aki a kórházba szállítás során vesztette életét. A fiú életben maradt és elmondta a tettes hóhérok által viselt kapucnis ruhát viselt, a mellén a Zodiákus jelével. A rendőrségnek kevés kiinduló pontja volt Hartnell leírása alapján, de ezek hasonlítottak az első esetre. Azt is tudták a rendőrök, hogy a tettes este csap le és előtte kifigyeli a fiatal áldozatokat. Csakhogy a következő eset ellentmondott az addigi teóriáknak. 1969 október 11-én hidegvérrel megölt egy taxisofőrt. Több tizenévesnek feltűnt a tetthely közelben egy erőteljes fehér férfi feketébe öltözve. A rendőrség futni hagyta a gyanúsítottat, mert hibás módon ekkor fekete bőrszínű férfit kerestek és nem fehéret. A hatóságok abból indultak ki, hogy a Zodiákus utolsó áldozata a taxisofőr volt, holott különböző újságokhoz még számos a Zodiákusnak tulajdonítható levél érkezett. 1970-ben például befutott egy olyan levél, ami ezt tartalmazta: „…a nevem:” és utána 13 karakteres kód. Ezt máig nem sikerült megfejteni.  Az utolsó üzenete 1974 januárjából származott. Azóta nem hallottak felőle.

A Zodiákus mítosza, mind a mai napi él. Számos könyv, cikk, dokumentumfilm foglalkozott vele. Sőt mozifilm is készült róla. Több mint 2500 férfival szemben történt vizsgálat az ügy kapcsán. De leleplezni nem tudták.                                                             

Nem a Ritter cég találta fel a csokoládét, de a vastag kocka alakú táblával ő állt elő először. A reklám szlogenje is így hangzott németül: „Quadratisch, praktisch, gut!” – ami annyit tesz magyarul: Négyszögletű, praktikus, jó!” A Ritter Sport csokoládét az 1970-es évek óta ezzel hirdetik. De, hogy jön a csokoládéhoz a sport? Arra, hogy ezt megválaszoljuk, vissza kell menni az 1932-es évre. Ebben az időben Alfred Ritter és neje Clara asszony már sikeresen tevékenykedtek a csokoládé és édességárú üzletben. A csokoládé annak idején azt a szerepet töltötte be, mint ma az energia, vagy müzli szeletek. Ha kicsit megéheztek az emberek és kellett az energia, bekaptak egyet. A futballmeccseken a nézők is szívesen ettek csokit szurkolás közben – mint ezt Clara Ritter észrevette. De a nagy téglaalap formájú csokoládék nem fértek be könnyen a kabátzsebbe. Sokkal praktikusabbak voltak a kocka alakú, de vastagabb csokoládék. A Ritter cég ezzel egészítette ki a kínálatát. Aztán a háború után jött a német gazdasági csoda, ami jót tett az üzletnek. Csak az volt a baj, hogy az észak németek bizalmatlanok voltak a déliekkel. Nem hitték el, hogy a Svábföldről származó csokoládé valóban 100 gramm súlyú. De aztán bebizonyosodott, hogy a svábok becsületesek! A bizalmatlanság is elmúlt. 1974 után újabb változtatás jött. Az egyes ízek saját színt kaptak. Ezek jobban mutattak a színes tévé reklámokban. 1976-ban aztán jött a harmadik változtatás. A könnyen törhető csomagolás. Ma már harminc fajtáját árulják a Ritter Sport szeleteknek.

Nem négyszög alakú, de praktikus egy másik ínyencség: a mélyhűtött pizza. 1968-ban jutott eszébe az olasz péknek, Romano Freddinek, hogy a népszerű ételt mélyhűtött kész állapotban árulja honfitársainak. „Ezt mi is tudjuk!” – mondták a Dr. Oetker cégnél és 1970-ben piacra dobták Németországban az első mélyhűtött pizzákat „Pizza Romana” néven 2,95 DM-ért (nyugatnémet márkáért). Alufóliába csomagolt pizza paradicsommal, paprikával, mortadellával, és sajtkeverékkel árulták. A sütőben 30 perc alatt készült el. 1973-ban a Dr. Oetker cég kemény konkurenst kapott. Egy találékony pék Ernst Wagner felismerte az idők szavát. A Szárvidéken már 1958 óta készített mélyhűtött élelmiszereket. Például hagyományos disznósültet. Tíz évvel később céget alapított Wagner Mélyhűtött Termékek Kft - Wagner Tiefkühlprodukte GmbH – névvel. 1973-ban mélyhűtött pizzával bővítette termékeit. Az első kemencés mélyhűtött pizzával 1985-ban álltak elő. De ezzel még a sor nem ért végett. 1995-ben jött az amerikai pizza (különösen vastag és szaftos), majd a piccolinik, a mini pizzák.

De nem csak mélyhűtött termékek területén hódított az olasz konyha. A konzerv kiszerelésben is. „Felbontani, felmelegíteni és kész!” – hirdette a Maggi cég a tojásos ravioliját paradicsom szószban. 1958 jelent meg a cég a piacon ezzel a termékkel. A németeknél ekkor kezdődött az olasz mánia, köszönhetően az Itáliát felkereső német turistáknak. A Maggi az új konzervét úgy népszerűsítette, hogy az hirdette, hogy eredeti olasz recept alapján készül. Ugyan ez egy kicsit túlzás volt, és az ízes se volt teljesen az eredetihez mérhető, de rendkívül olcsónak számított. A termék mind a mai napig tartó sikerét ugyanakkor a nosztalgiának köszönheti. Sokakat a  gyerekkorukra emlékeszteti.