Henry Hudson és csapata kilenc hosszú hónapot töltött az Arktisz jegének fogságában. A huszonhárom tengerész hangulata a mélyponton volt. 1612 júniusában Hudson kapitány embereit viszont új remény töltötte el. Az 55 tonnás Discovrey kiszabadult a fagyos kalodából. A céljuk az északnyugati átjáró megtalálása ismét elérhető közelségbe került. Valahol ezen öböl mögött ott kell lennie a Csendes óceánnak és a mesés keletnek – erről meg volt győződve Hudson. Tette ezt mindaddig a bizonyos 1612 június 22-i reggelig, amikor is a kajütjéből kilépve három tengerész állta az útját. Lázadás tört ki a hajón, a tengerészek nem voltak hajlandók tovább hajózni. A kapitányt a fiával és hat gyengébb tengerésszel csónakba rakták és magukra hagytál őket. Ez volt az utolsó nap, amikor Hudson kapitányt élve látták a később róla elnevezett öbölben.

Két évvel korábban Henry Hudson már úgy gondolta, hogy közel jár a céljához. 1609 szeptemberében holland kereskedők megbízásából Új Fundlandnál elérte az amerikai kontinens keleti partját. Azonban ahelyett, hogy északnak hajózott volna, ahol az átjárót feltételezték délnek fordult. Végül a csapatával egy félszigethez ért, amelyet az ott élő őslakosok „Manahatta”-nak hívtak. Hudson viszont a termékeny földeken és a dús erdőkben semmi érdemeset nem látott, inkább tovább kereste az utat Ázsia irányába. Amikor hajója megfeneklett vissza kellett térnie Európába. A helyzetet kudarcnak élte meg, nem is sejtve, hogy az a hely, amit felfedezett később New York nevű világvárosnak ad otthont és az itteni folyót róla nevezi el. Két évvel később azonban újabb kereskedőket sikerült meggyőznie, ezúttal angolokat, a Brit Kelet Indiai Társaságtól, hogy érdemes az északnyugati átjárót felkutatni. Azt gondolta 1611 augusztusában, hogy megtalálta ezt, amikor Hudson öblöt elérték, a világ addig ismeretlen részét. Már a Csendes óceánon érezte magát, amikor az 1500 kilométer hosszú 830 kilométer széles öbölben hajózott déli irányba. Hónapokon keresztül mérte fel a partokat és a kisebb szigeteket, amikor rájuk tört a tél. Ennek a következménye lett a matrózlázadás. Végül az első tiszt navigálta haza Londonba a Discoveryt. Csak kilenc lázadó élte túl az utat, a többiek éhen haltak. Hudson egy olyan felfedezésről lett végül híres, aminek a jelentőségét nem is sejtette.