Több ezer külföldi utazik Ukrajnába harcolni az orosz megszállók ellen. Az életüket kockáztatják egy olyan országért, amit alig ismernek, és ugyanakkor előfordulhat, hogy még jobban belerántják a konfliktusba a nyugati világot.

Luka számára a háború pár soros e-maillel kezdődött. A mobiltelefonjába pötyögte be és küldte el az ukrán nagykövetségnek. „Testvéreimnek akarok segíteni az ördög elleni harcban. Mit tegyek?” – írta, majd hozzá tette, tud AK 47-es gyorstüzelésű fegyverrel bánni és PM-98-ast használni. Kezelt már rakétavetőt is. Egy hét múlva nem messze az ukrán határtól Przemysl állomásán ült és cigarettázott. Luka 33 éves és kötött sapkát és sálat viselt. A hátizsákjában bakancs, thermó ruhák és terepszínű egyenruha. Luka egy észak lengyel kisvárosból származik, de most Angliában él. Egész felnőttkorában harcolt. Először a francia idegenlégióban, később más országokban. Most nem a pénzért fogna fegyvert. „Meg kell állítani Putyint! A NATO fél. Én nem” – mondja. Világszerte szolidárisak Ukrajnával az emberek. Tüntetnek Putyin háborúja ellen, bitcoint küldenek, menekülteket fogadnak be. Ifjú férfiak ezrei ennél tovább mennek. A fronton készek harcolni, hogy az ukrán hadsereget erősítsék. Az életüket kockáztatják egy olyan országért, amit alig ismernek. 20 ezer önkéntes jelentkezett eddig 52 országból. Az internet fórumokon adják egymásnak a tanácsot mi a legegyszerűbb út Ukrajnába, és mire kell felkészülniük. A Reddit-Forum»r/VolunteersForumUkraine 40 ezer taggal rendelkezik. Közöttük van amerikai veterán, konzervatív politikus Lettországból, vagy mesterlövész Kanadából. Legtöbb tag valamilyen harci tapasztalattal rendelkezik. De mi motiválja őket? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem régen felhívást intézett a külföldiekhez. „Ez egy háború Európa ellen! Ezt a harcot a demokráciáért és az emberi jogokért vívjuk. Mindenki, aki ezeket az értékeket magáénak vallja, jelentkezhet a területvédelmi erőkbe.” Luka meggyőződése, hogy Zelenszkijnek igaza van. Kislánya várja az angliai Watfordban. Mariupoli képekre emlékezik, amelyen egy olyan idős sebesült lány szerepelt, mint az övé. Luka nézte a képeket és elhatározta elmegy harcolni. Kislánya anyjával már nem él együtt, így nincs, aki visszatartsa. Medyka délkelet Lengyelországban található. Határállomás Ukrajna felé. Keletről nyugatra naponta ezrek – főleg nők és gyerekek – kelnek át itt. Ukrajna irányába főleg segédszállítmányok mennek. De itt gyülekeznek a külföldi harcosok is. Luka mellett még hat férfi vár az átkelésre. Közöttük két brit és Omid Iránból. Ő 2015-ben menekült Dániába, ahol csomagolóként dolgozik. A munkahelyén felmondott, hogy a háborúba mehessen. Ő nem csak harcolni akar, hanem megvédeni Ukrajnát. Emlékezik arra, hogy Iránban hogyan lőtték le a tüntetőket. Azt mondja, Oroszországot ugyanolyan zsarnok vezeti, mint Iránt. Jóban is vannak egymással. A nyugati biztonságpolitikai szakértők szkeptikusan kezelik az önkénteseket. Dombaszban mindkét oldalon harcoltak és voltak közöttük jó páran szélsőségesek. A déli részen harcoló Azovi különítmény számos háborús bűncselekményt elkövetett. Tanulmányok azt mutatják, hogy a bűncselekményeket gyakran idegen, ideológiailag motivált harcosok követik el. De Putyin brutalitása a nyugati vezetők álláspontját megváltoztatták. Egyes kormányfők még bátorítják is az önkénteseket. A retorika már kezd hasonlítani a spanyol polgárháborúra, amelyben 1936-tól nemzetközi brigádok harcoltak. Omid a mobiltelefonjának kijelzőjét nézi. Ott olvassa az utasításokat, amit az ukrán követség e-mailban küldött neki. Lviv melletti benzinkúthoz kell mennie. A nyugat ukrajnai városban van egy laktanya ahol a külföldieket kiképzik. Nem régen a támaszpontot orosz rakétatámadás érte, figyelmeztetésül a külföldi önkénteseknek. A NATO gondosan el akarja kerülni a közvetlen beavatkozást. David Malet a washingtoni Amerikai Egyetem külföldi hadviseléssel foglalkozó szakértője szerint, könnyen elképzelhető, hogy ha az oroszok elfognak egy külföldi önkéntest, rögtön kivégzik. Ez a nyugati közvéleményben érzelmi reakciót válthat ki, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Sok szakértő ugyanakkor kétségbe vonja, hogy a külföldi önkénteseknek nagy hasznát veszik az ukránok. Luka az első éjszakáját ukrán földön egy kaszárnyaként működő iskolában töltötte el. Mellette három brit egy svéd és egy román. A legnagyobb gondja, hogy kap-e elég muníciót. Lukával együtt érkezettek közül többen meggondolták magukat. Omid is így tett. Az ukránok hat hónapra akarták elkötelezni, de ha félévig itt marad lejár a dániai tartózkodási engedélye. Inkább visszatér Dániába, abban a reményben, hogy visszakapja állását.

Az írás a Der Spiegel hírmagazin cikkét felhasználva készült.