Öt évtizede sok ifjú hippi rajongóknak ő volt a Messiás. Azonban szeretet, helyett világvégét és halált hirdetett. 

A gyilkosság

A gyilkosok egy öreg Fordban a Benedic Canyon felé hajtottak. Mindannyian fekete ruhát viseltek. A sportos Charles „Tex” Watson ült a volán mögött. Mellette az anyós ülésen Susan „Sadie” Attkins, hátul pedig, Patricia „Katie” Kerwinkel és Linda Kasabian foglaltak helyet. A naptár 1969 augusztus 9-ét mutatott, nem rég múlt el éjfél. Egy pár mérfölddel a cél előtt „Tex” eltévedt, talán azért, mert be volt tépve. Ideges minden esetre nem volt. Valójában jól ismerte a 10050 Cielo Drive címen található házat. Ott lakott korábban Terry Melcher, zenei producer a híres színésznő Doris Day fia. Az, hogy most ki lakik ott nem tudta a kivégző osztag. Mindegy is volt. Tex később azt mondta ezen az estén olyan volt, mint egy gyilkoló zombi. A kést egy kendőbe csavarták, a pisztolyt, pedig a kesztyűtartóba tették. Végül megérkeztek. A motort leállították a fényszórókat kikapcsolták, fegyvereket magukhoz vették, majd kiszálltak az autóból. Meleg este volt, harminc fokot mutatott a hőmérő. Tex fürgén felmászott a bejárat előtti villanypóznára, hogy harapófogóval elvágja a telefonzsinórt. Ezután a banda tagjai átmásztak a kerítésen. Hírtelen egy autó fényszóróira lettek figyelmesek. Egy gépkocsi gurult feléjük. Tex gyorsan kiugrott a kocsi elé és megállította. „Állj!” – kiáltott a sofőrre – „Pofádat befogod!” A 18 éves Steven Parent haza felé tartott egy barátjától, aki a nagy telek vendégházában lakott. Parent ijedten nézett a pisztoly csövébe. „Kérlek, ne lőj, én a barátod vagyok!” – könyörgött. Texet ez nem hatotta meg, kíméletlenül lelőtte. A tinédzser holtan esett össze. Ezután minden gyorsan ment. Tex bemászott a házba egy nyitott ablakon keresztül, majd a bejárati ajtóhoz lopódzott és kinyitotta azt, hogy társait beengedje. A házban halotti csend uralkodott. A banda tagjai suttogva beszéltek egymással, a ház lakóit keresték. Egyszer csak egy nagy termetű férfi korvonalait vették észre, aki a nappaliban a heverőn feküdt. A suttogásra felébredt. „Mennyi az idő kérdezte?”- félálomban, mikor látta, hogy idegenekkel van dolga számon kérően mordult rájuk: „Kik önök, mit akarnak?” „Én az ördög vagyok..” – válaszolt Tex – „..és elintézem az ördög munkáját. Add ide a pénzed!” Egy lengyel színész és író Wojtek Frykowski volt a helységben lévő férfi, szeretője a gazdag örökösnek Abigail Folgernek, aki éppen akkor maga is megjelent a szobában. A lányt Jay Sebring a híres hollywoodi fodrász követte, majd bejött a híres színésznő Sharon Tate, Roman Polanski várandós felesége is. Polanski, aki éppen üzleti úton volt Londonban bérelte a villát. Egyébként a tettesek fel sem ismerték kikkel van dolguk. Tex még arra sem figyelt fel, hogy Sharon Tate terhes. A banda tagjai a házban tartózkodókat össze akarták kötözni majd hassal a padlóra akarták fektetni őket. Sebring hangosan ellenkezett és azt kiáltotta nem látják, hogy Sharon Tate terhes? Ezután Texre vetette magát megpróbálva elvenni tőle a pisztolyt. Dulakodtak és elsült a fegyver. Sebring holtan rogyott össze. Ez idő alatt Frykowski Sadeinek ment neki és megkísérelte elvenni tőle a kést. Tex gyorsan reagált. Ráirányította a pisztolyát és mint egy vadállat többszőr is bele lőtt. Frykowski azonnal meghalt. Abigail Folger megpróbált a házból kimenekülni, de Katie utána vetette magát. A kétségbe esett Folger elcsúszott a gyepen és elesett. Csak annyit mondott: „na most elkaptatok, nincs erőm ellenállni”. Katie kegyetlenül ledöfte. Már csak Sharon Tate volt életben. Zokogott és kérte a hóhérokat a még meg nem született gyermekét óvják meg. „A kezembe volt, többször bele döftek ismét és ismét..” – írta később Charles „Tex” Watson – „..mígnem a sikolya el nem halt”. A mészárlás véget ért. Sadie még Sharon Tate vérével a bejárati ajtóra írta a „Pig” „disznó” szót.

A következő nap megdöbbenés uralta Los Angelest. A rendőrség tanácstalan volt. Drogos bűnözőkre gyanakodtak. De ez csak a kezdet volt. A következő éjjel a nagyvállalkozót Leno LaBiancát és feleségét Rosemaryt mészárolták le. Itt is vérrel felírták az ajtóra „Death to Pig” – „halál a disznókra” - feliratot, valamint „Healther Skelter” egy Beatles dal utolsó sorát igaz rosszul betűzve. Ezután egész Los Angelesen úrrá lett a rettegés. Csak ősszel tudták a tetteseket beazonosítani. Egy addig ismeretlen hippi kommuna került képbe, amit később csak „családnak” fognak hívni. Egy bizonyos Charles Manson volt a falka vezér, harminc év körüli sármőr, szakállal és szúrós tekintettel. Harminc fő tartozott a bandához a legtöbbjük húsz év körüli lány. Egy város melletti rancson éltek. Manson volt a guru, az apa és a szerető egyszemélyben. Vegetáriánus ételeket ettek, felszámolták a magántulajdont. Manson azt tanította, hogy csak a jelen számít, a múlttól és az én tudattól meg kell szabadulni, ha az igazi szerelmet meg akarják ismerni. Manson különleges tehetséggel rendelkezett, hogy más emberek gyengeségét saját maga hasznára fordítsa. A követői mindent tudónak és korlátlan hatalmúnak tartották. Orgiákkal ünnepeltek, állandóan be voltak drogozva. Kedvenc kábítószerük az LSD volt.

A hippik kora és a misztika

Manson kedvelt témája a világvége volt. Egy nagy katasztrófa elött áll az emberiség. Lázadások, forradalmak jönnek. De ő megvédi a „családját” kivezeti őket a sivatagba, hogy megmeneküljenek. A kommunában azt suttogták Manson az új Jézus, vagy a sátánista Aleister Crowley reinkarnációja. Emlékezetes időszaka volt ez Amerikának. A tüntetések minden naposak voltak, főleg a vietnámi háború ellen. A társadalom megosztott volt. Voltunk „mi” és voltak az „ők”. Az „ők” vagyis az establishment az uralkodó osztály a „disznók”. Sokan úgy gondolták új korszak köszöntött be, a Vízöntő időszaka, ahogy a New Age nyelvezetében ezt hívták. Amerika egy kicsit máskép nézett ki, mint a 68’-as Európa. Itt több volt a misztika, míg Európában a politika. A mágia a levegőben lebegett. Az emberek titkos üzenteket kerestek a Beatles Revolution No. 9 és a Helter Skelter sorai között. A pszichó halandzsa volt a divat. Nem csak Manson prédikált az Én haláláról és a feltétlen szerelemről. Ezt hirdették különböző guruk és szélhámosok is. A fiatalok tudattágítószereket szedtek, mint az LSD, addig amíg egy „horror trip” következtében egyé nem váltak a nagy egésszel. A sátánizmus sok hívet szerzett magának. A Rolling Stone, a Velvet Underground együtteseknek is voltak úgynevezett „fekete” zenéi. Roman Polanskit Sharon Tate férjét is elragadta a korszellem. Pont 1968 végén ment a mozikban horror filmje a „Rosemary gyereke” címmel. Az élet olyan volt, mint a Beatles lemezének címe: Misztikus utazás. De vissza Mansonhoz.

A hippi vezér

A gyermekkorában egyáltalán nem tűnt olyannak, akiből boszorkánymester lesz. Inkább szerencsétlen flótás volt. Az anyja 16 éves volt, amikor 1934-ben megszülte. Alkalmi kapcsolatban fogant, nem ismerte az apját. Kevés időt töltött anyjával, mindig csavargott. 12 éves korában állami gondozott lett és 16 évesen került először börtönbe. 32 évesen már 17 évet töltött javítóintézetekben, börtönökben. A börtönben tanult meg írni olvasni. A zenében viszont tehetséges volt. Egyik fogolytársa tanította meg gitározni. 1967-ben szabadult. Korábban hét évre ítélték csalás miatt. A büntetése letelte után a mit sem sejtő börtöntöltelék megérkezett San Franciscoba egy bőrönddel és gitárral új lehetőségeket keresve. Amit talált felülmúlta minden képzeletét. Ez az év volt ugyanis a csúcspontja a hippi mozgalomnak. A Haight Ashbury negyedben idealista orvosok ingyen klinikákat üzemeltettek. A kávégyár örökös Abigel Folger volt az egyik finanszírozója ezeknek. „Crashpads” nevű díjtalan szállóhelyek nyújtottak lehetőséget, hogy ne az utcán kelljen aludnia a rászorulóknak. Az élelmiszert szintén ingyen adták ezeken a helyeken. „Lone-ins” és „Be- ins” volt napirenden. A drogokból túlkínálat volt. Mansonra mindez nagy hatással volt. Később úgy mesélte, hogy akkor tudta meg mi a szeretet, mikor egy fiatal virágot ajándékozott neki. Ezen a termékeny talajon jött létre a „család”, ami a véletlennek volt köszönhető.

A „család”

Az első tag a jóravaló könyvtáros Mary Brunner lett, aki a sármőr Mansonba hamar beleszeretett. A lúzer Charles Manson hírtelen megfogta az Isten lábát. Gyorsan megtanulta a miszticizmus nyelvét. Már a börtönben megismerte a hipnózis alapjait és a szcientológia szekta stratégiáját. Olvasott Nietzschét, bár kérdéses megértette-e a lényegét. Karizmatikus kisugárzásával vonzotta a lányokat és a korszak nagyvonalúságának köszönhetően egy VW kisbusz büszke tulajdonosa lett. Az új „családjával” Los Angelesbe költöztek, miközben a követői száma folyamatosan nőtt. Az angyalok városában hamar megismerkedett a zeneipar prominenseivel. Közöttük Densie Wilsonnal a Beach Boys sláger gyárosával, vagy Terry Melcherrel, aki korábban a Cielo Drive-n lakott. Ezek a közismert emberek gyakran meghívták partikra, mert sok csinos lányt hozott magával. Hamarosan meghívták Mansont próbafelvételre, hogy saját dalait előadja. Nagy csalódása volt, hogy végül nem készült lemez vele. Közben a „család” folyamatosan nőtt. Csatlakoztak hozzájuk gazdag fiúk. Erre azért volt lehetőség mert Charles a lányokat nagyvonalúan megosztotta velük. Egy dolgot nem lehetett csinálni, Manson hatalmát megkérdőjelezni. 1968 elején a „család” otthonra lelt Spahn rancson északra Los Angelestől. A tulajdonos a nyolcvan éves George Spahn az se tudta mekkora nagy Manson „családja”. Ez nem is volt fontos. Manson egy ápolót biztosított számára, aki minden igényét kielégítette és cserébe nem törődött semmivel. De a pénz egyre kevesebb lett a terhesség és a szülés szám viszont egyre nőtt. A „család” női tagjai a szupermarket mögött kukáztak, vagy rendes polgári házakba törtek be kézpénzért, hitelkártyáért. Az estéket a fiatalok a „családdal” töltötték, ahol Manson a pszicho dumával hülyítette őket és hatalmi játékát játszotta.

Elvadulnak az események

Többnyire a világvégéről szónokolt, amit ő „Helter Skelter”-nek nevezett, a káosz fázisának. Ettől akarta a „gyerekeit” megvédeni, úgy, hogy kimenekülnek a sivatagba. A tanításait többnyire egy világvége szektától vette át, amit Process Churchnek hívtak. Amikor Manson San Franciscoban élt ennek az egyháznak egy tagja „Ely testvér” tartott neki előadásokat az eljövendő katasztrófáról. Utóbb ez az ember tagadta, hogy ismerte volna Mansont. 1968 nyarán csatlakozott a családhoz a texas-i Charles Watson, aki a Tex becenevet kapta. Manson ugyanis nem tűrte, hogy két Charles legyen a családban. A szex és a drog tetszett Tex-nek, meg Manson tanítása a bennünk lévő Én megöléséről. 1969 nyarán a „családban” romlott a hangulat. Miért? Mert Mansonnak nem jött össze a zenei karrier? Esetleg a pénzügyi problémák miatt? Vagy egy rosszul sikerült drogüzlet okozott gondot? Annak idején ugyanis egy fekete drogdíler Bernard Crowe átverte őket pénzzel. Manson később azt állította ezt tisztázni akarta Crowval, aki rátámadt Manson pisztoly fogott rá és lelőtte. Félt a bosszútól. Rövidesen egy második gyilkosság is bekövetkezett, az áldozat Gery Hinman zenei producer volt. Itt is a pénzről volt szó. Ezt a gyilkosságot Manson követője Robert Beausoleil követte el pár lány segítségével. Itt írták előszőr vérrel a falra „Politcal Pig”. Beausoleil rövid időn belül elkapták, mert az áldozat autójával közlekedett. A hippikből gyilkosok lettek. A LaBianca gyilkosságot nehéz megmagyarázni. Manson végig tagadta, hogy bármelyik gyilkosságra utasítást adott volna: „Én egy alkalmatlan senki voltam, aki alig tudott írni olvasni. Ha loptam, lebuktam. Zenésznek sem voltam jó. Sadie - Susan Atkins – tanúvallomása után én lettem a zseniális szekta vezér, aki mindenkit manipulált.” Manson soha sem tudta meggyőzni a közvéleményt ártatlanságáról. A Sharon Tate gyilkosságban résztvevő három lányt halálra ítélték, de mivel rövid idő múlva az legfelső bíróság eltörölte a halálosítéleteket életfogytiglani büntetést kaptak. A „család” összes tagja később elhatárolódott Mansontól.