A Kínaiak Oscar Schindlerje

625a38e6759f8519095235a79f0d367af49a76ber1-1004-600v2_hq.jpg

1937-ben  nanjing poklában több mint 70 ezer embert gyilkoltak , vagy erőszakoltak meg a japánok

 Amikor 1937 december 13-án a japán csapatok elfoglalták Kína, akkori fővárosát Nanjingot a kormány elmenekült. A városban 300 ezer embert maradt, közöttük katonák és menekültek. A japán megszállók a XX. század egyik legnagyobb mészárlását hajtották végre közöttük. A gyilkosságok kiváltó oka a japánok felsőbbrendűségének érzése, valamint a japánok kínaiak iránt érzett mélységes megvetése, lenézése volt. A kínai katonákat, akik lerakták a fegyvert és megadták magukat becstelennek tartották és kivégezték a japánok. Csak december 17-én 13500 hadifoglyot öltek meg a város kapujánál. Sok áldozattal karddal végeztek, levágták a fejüket, vagy leöntötték benzinnel és felgyújtották őket. Ezután mint, akik jól végezték dolgukat a japán katonák levágott fejekkel fotóztatták magukat. De a civileket sem kímélték. A japánok ezrével erőszakolták meg a nőket, megcsonkították, vagy megölték őket. Volt, akiket karóba húztak. A hullákat a Jangce folyóba dobták, elégették, vagy az utcán hagyták, ahol a kutyák ették meg őket. Az egyik család, amely áldozatul esett a mészárlásnak a Hsia család volt a Hsing-Lu-Kao utcából. December 13-án japán katonák törtek be a család házába a férjet lelőtték a feleségét megerőszakolták. Az egy éves gyereküket bajonettel ölték meg. Utána a nagyszülőkre került sor, majd a 14 és 16 éves lányok jöttek. Mindannyiuk kegyetlen körülmények között vesztették életüket. Egyedül a család négy és nyolc éves lányai menekültek meg.

4d921effb6c5bb46742f99274e43bc36.jpg

A kevés külföldi - diplomaták, üzletemberek, kereskedő, misszionáriusok -, akik a városban maradtak döbbenettel nézték az eseményeket. Viszonylag hamar egy hat négyzetkilométeres védőzónát hoztak létre a város centrumában, ahová a japán katonák nem léphettek be. A zónahatárt zászlókkal jelölték és a hozzávezető utcákat őrök vigyázták. A zónát egy nemzetközi bizottság irányította. A vezetője ennek a bizottságnak egy német volt: John Raabe. Ő a helyi Siemens érdekeltséget vezette. A meggyőződéses nemzeti szocialista 1908 óta élt Kínában. Felelősnek érezte magát alkalmazottjai sorsáért. Az ekkor vezetett naplója fontos bizonyítéka a történteknek. „Azt hihetné ez ember, hogy az egész japán alvilág itt garázdálkodik uniformisba bújva.” – jegyezte fel a német üzletember. A megszállók hivatalosan nem ismerték el a védőzóna létét, rendszeresen átfésülték a területet kínai katonaszökevények után kutatva. Mégis 200 ezer ember életét védte meg a nemzetközi bizottság ; maga Raabe több ezer kínai életét mentette meg horogkeresztes karszalaggal megjelenve a japán katonák előtt. A bizottság látta el élelmiszerrel a városiakat. Mivel a kínai közigazgatás elmenekült a városból a bizottság feje de facto, mint polgármester irányította az egykori fővárost. Több, mint egy héten át tartott a terror.

100e65f5726ce68b913a4a2f8b8a43b4--nanjing-wwii.jpg

Csak 1938 februárjában konszolidálódott a helyzet, amikor fegyelmezettebb japán csapatok érkeztek a városba. Ekkor merték csak elhagyni a kínaiak a védelmi zónát. Március volt mikor a halottakat el tudták temetni a város lakói. Ekkor 70 ezer áldozatot számoltak össze. Nanjingot 1945 tavaszán hagyták el a japánok. John Raabe 1938 februárjában utazott haza Németországba, amikor biztonsági okokból a Siemens cég visszarendelte. A német üzletember megpróbálta rávenni a náci vezetést tegyenek valamit  a japán terror ellen. De hiába, csak azt érte el, hogy gyanús lett és a Gestapo kihallgatta, de végül szabadon engedték. 1945 után nem kapott állást és éhezett. Amikor ezt a nanjingiek megtudták a berlini katonai attasétól pénzt gyűjtöttek neki. 67 évesen halt meg Berlinben 1950-ben. A naplója egy 1996-os kiállításon vált publikussá és Raabe híressé, mint a kínaiak Oscar Schindlerje.