1972 szeptember 5-ről 6-ra virradó hajnalon véres tragédiába fulladt a német rendőrség túszszabadító akciója. Kilenc izraeli túsz életét vesztette. Velük együtt halt meg egy bajor rendőr és öt terrorista. Három palesztin túszejtő élve maradt őket letartóztatták. Sorsuk különösen alakult ugyanis nem sokáig voltak börtönben. Furcsa, mai napig nem tisztázott módon szabadultak ki. 1972 október 29-én a Lufthansa Boeing 727-es gépe Bejrútból Isztambulba tartott 13 utassal, közöttük két palesztin géprablóval. Ők hatalmukba kerítették a német repülőt és Ciprus érintésével Münchenbe akarták téríteni. A követelésük az volt, hogy a három fogvatartott palesztint, akik az izraeli sportolók haláláért felelősek voltak engedjék szabadon a német hatóságok. A Lufthansa gép a rossz időjárás miatt Zágrábban szállt le. Annak ellenére, hogy a géprablás vasárnapra esett a bajor hivatalnokok gyorsan dolgoztak. Gyanúra adott okot az esetet később vizsgálóknak, hogy a bajor rendőri vezetés pár nappal a géprablás előtt a három palesztin elengedéséről és kiutasításának eshetőségéről levelezett. Október 29-re minden készen állt. A három olimpiai terroristát helikopterrel München-Riem repülőterére vitték. A hivatalos papírokat itt kitöltötték, közöttük a kiutasítási végzést. Civil ruhát adtak a palesztinoknak és német rendőri kísérettel Zágrábba vitték őket. A horvát fővárosban annak ellenére felszállhattak a Lufthansa gépre, hogy a túszokat nem engedték szabadon. A német repülő ezek után Líbia fővárosába ment, ahol hősként üdvözölték a terroristákat. A túszokat is itt engedték el. A terroristák rögtön sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták érdemes volt a sok áldozatot követelő terrorcselekményt az olimpia idején végrehajtani, mivel most már a világ oda figyel a szavukra. A gyanút erősíti, hogy nem egyszerű géprablásról volt szó egy svájci diplomáciai irat. Ez a nem rég előkerült dokumentumban az áll, hogy a bejrúti svájci követség tudomására jutott libanoni külügyminisztériumi forrásokból, hogy repülőgépet fognak elrabolni és a kivitelezésről a németek tárgyaltak a palesztinokkal. A tripoliszi angol követség pedig azt jelentette, hogy a líbiai vezetés napokkal korábban egy német gép elrablását várta. Egy másik forrás szerint a tárgyalásokba német felkérésre bevonták az egykori SS tisztet Gerhardt Mertins-t, aki Egyiptomban élt sok más régi SS tiszttel. Fegyverkereskedő volt és az egyiptomi ejtőernyősök kiképzője. Brit források szerint Mertins jelen volt a Lufthansa gép Tripoliszba érkezésekor. Ezt megerősíti az «Al Fajr Al Jadid» című líbiai napilap fotója is, amin jól látható Mertins a terroristák megérkezésekor.

Ankie Spitzer ismeri ezeket a dokumentumokat és gyanítja, több van belőlük, mind gondolnánk, csak a német hatóságok nem akarják feloldani a titkosításukat. A három kiszabadult terrorista közül kettő szerinte még életben van. Mohammed al-Safadit a hírek szerint a Moszad, vagy keresztény falangisták ölték meg. Ankie szerint viszont Libanonban a Bekaa völgyben él. De életben van Jamal al-Gashey is ő Jordánia fővárosában, Ammanban lakik. Ankie nem akar mást csak igazságot és szemébe nézni férje még élő gyilkosainak. Abban, hogy ezt eléri már maga sem teljesen biztos, de utolsó leheletéig küzdeni fog érte.