Imigyen szólt Zarathusztra

 images_1.jpg

Háromezer évvel ezelőtt a perzsa történelem kezdete egy titokzatos próféta személyével kapcsolódott össze. A legendás gondolkodó a nyugati kultúrára is nagyhatással volt.

 Minden egy lángsugárral kezdődött. Közvetlen az égből jött. Istentől személyesen. Egy szűzlány testébe fúródott bele, aki áldott állapotba került. Még a szülés előtt egy égi szellem jelent meg előtte, égő ágakkal a kezében. „Nem kell félned!” – mondta Isten követe – „A fiad próféta lesz, akire a világ régóta vár.” Így szól a mítosz, az emberiség egyik legjelentősebb vallásalapítójáról. A tanítása megváltoztatja az emberiséget. Az ő vallási alapanyagából sok nép fog saját hitet alkotni. A működési területe a mai Iránban található. A neve Zarathusztra. Az, hogy az ő születésének története egy bibliai eseményre emlékeztet nem véletlen. Ugyanis ő sok tekintetben a nyugati vallás kitalálója. De mikor élt a próféta? Itt már akadályokba ütközik tudomány. A 19. században úgy sejtették, hogy Kre. 2200 körül, tehát a bronzkorban élhetett. Ma a legtöbb tudós a Kre. 1000 teszi a működését. Vagy egyáltalán nem is élt, személye csak legenda lenne? Ez is egy lehetőség, bár valószínűtlen. Az biztos életéről kortárs feljegyzések nem maradtak fent. A legfontosabb források a tevékenyégéről a halála után 1000 évvel keletkeztek. Mindent, amit tudunk róla, legendák. Persze ezek is jobbak a semminél. Már születésénél nevetett Zarathusztra. A csodagyereket ellenségei mágiával akarták elpusztítani. De ő túlélte. Harmincéves korában visszavonult elmélkedni. Valószínűleg egy barlangban élt és sajtot evett. Végül személyesen találkozott a mindenhatóval. De Isten próbára tette mielőtt átadta neki tanítását. A próféta jelölt kiállta a próbákat: átment a tűzön és nem lett semmi baja; olvasztott ércet öntöttek rá, meg se kottyant neki. Ezek után Ahura Mazda a „bölcsesség ura” kinyilatkoztatta neki, hogyan kezdődött a világ és hogyan fog véget érni. A legjobb ember az, aki az éleseszűséget nagylelkűséggel összekapcsolja, aki szeretetteljes minden teremtmény iránt. Zarathusztra ezután próféta lett. Egy helyi király Vishtaspa csatlakozott a gyülekezetéhez. Rajta kívül még sok nő is követte a prófétát, aki sokszor házasodott és számtalan gyermeke született. 77 évesen lármát hallott az utcáról. Idegenek támadták meg otthonában. Az ajtóban egy katona állt véres karddal a kezében, majd egyetlen suhintással levágta az imádkozó próféta fejét. Így halt meg Zarathusztra.         

A vallásalapító a mítoszok ellenére nehezen megérthető személyiség maradt. Csak sejthetjük milyen hatások határozták meg működésének körülményeit. Kétfajta csoport élt annak idején a mai Irán területén. Az egyik oldalon a nomád állattartók, akik egész vagyonukkal állandóan költöztek. Marhákat, juhokat és kecskéket tartottak. A másik oldalon a földművesek voltak. Ők letelepedett életformában élték mindennapjaikat. Vetettek, arattak és közben gondoskodtak a megfelelő öntözésről. A két csoport kereskedett egymással. Kenyérét húst és fordítva. Ha meg nem működött a csere, akkor elvették, amit akartak. A bibliai Káin és Ábel történet is hasonló szituációt örökített meg. Az állattartók nem mindig jöttek ki a földművesekkel. A modern idők előtt a nomádoknak egy előnye volt a földművesekkel szemben. Mobilabbak voltak. Így a földműves településeket könnyen meg tudták támadni. Azért, hogy a földművesek terményeiket megvédjék kénytelenek voltak a nagyhatalmú nomádtörzsek urainak fizetni. A korai Iránban az erőszak kifizetődött. Ebbe a világba hozott jelentős változást, amikor a területre indogermán nyelvet beszélő sztyeppei nép bevonult. Az asszír forrásokban Kre. 825 körül találkozhatunk először a nevükkel; ők a perzsák. Ebben a világban születtek meg Zarathusztra gondolatai. Ezek egy radikális dualista világról szóltak, amelyben az éles ellentétek uralkodtak. Az egyik oldalon a jóakaratú isten Ahura Mazda áll, a másik oldalon a sötétség ura Ahriman. A földi világ így két hatalom folytonos harcát jelenti: a jó és a rossz, a fény és a sötétség, az igazság és a hazugság, a haladás és a maradiság küzd egymással. Ahura Mazda teremtett minden jót, hasznosat, ésszerűt. Ahriman, aki egyébként Ahura Mazda fia volt gonosz démonok hadával harcol apja és a jók serege ellen. Ahriman részt vett a teremtésben. Ő alkotta a rossz és a veszedelmes dolgokat. Ő idézi elő a bűnt. És ez hogyan kapcsolódott Zarathusztra korához? A próféta hasonlóságot látott a világnézete és a „jó és szorgalmas” földművesek és a „gonosz, erőszakos” nomádok közötti harcban. Mi a helyes élet? Ez abban áll, hogy Ahura Mazda harcosává váljunk - a jó gondolatoké, a jó szavaké és tetteké. Minden ember maga dönti el hová áll. Ezen a származás, a tradíció sem tud változtatni.            

De miért éppen a jót kell cselekedni? Zarathusztra a minden napi életben azt tapasztalta, hogy a jószívűek mindig a rövidebbet húzzák. Azt mondta, hogy a jutalom a jócselekedetekért az idők végezetén jön el. Ahura Mazda ekkor végleg győzedelmeskedik, a halottak feltámadnak és a hű követői az örök élet jutalmában részesülnek. Ez nagyon ismerősen cseng. A jó Isten, akinek ellenlábasa a gonosz sátán. És a végítélet. A túlvilág, amelyben az Istennek tetsző élet jutalomra talál. A humanizmus, amelyben minden ember testvérré lesz, fajtól, nemtől, származástól függetlenül. Sok jel utal arra, hogy Zarathusztra találta fel a modern vallást.

Kétségtelen tanai forradalminak tűnnek, egy olyan korszakban, amikor a vallás még teljesen másképp nézett ki. A hit világ még nem monoteista volt. Nem vonatkozott a teljes emberiségre. Minden nép és törzs saját vallással rendelkezett. Az eget, mint Homérosz műveiben szuper tulajdonságú istenek Pantheonja népesítette be. Hogyan dolgozta ki a tanait Zarathusztra? Nehéz megmondani. Mint ahogy életével, tanítás kialakulásával kapcsolatban is a sötétben tapogatózunk. Ez nem véletlen, hanem Zarathusztra tanai a hibásak benne. A korai perzsák szerint ugyanis az írás nem az emberek találmánya volt, hanem az ördögé. Az első perzsa birodalom Kre. 550-től 330-ig állt fent. Mi maradt meg ebből a korból, a Zarathusztra kultuszból? Szinte semmi. Valami mégis. Dareiosz király (Kre. 550-486) korából származó kőrelifen láthatjuk a királyt szárnyas napkoronggal ábrázolva – Zarathusztra szimbóluma – ami, Dareioszt, mint a kegyes Isten urát szimbolizálja. A vallásnak nagy befolyással kellett rendelkeznie, ha a király így ábrázolta magát. Zarathusztra tanítása soha sem lett államvallás. De az óperzsa uralkodók soknemzetiségű birodalom felett uralkodtak. Ezek a népek adót fizettek és az uralkodók tudták, hogy ez könnyebben megy, ha szabadon gyakorolhatják vallásukat. Amikor a perzsák Babilonba bevonultak haza engedték az ott raboskodó zsidókat. Lehet, hogy ekkor kerültek kapcsolatba a zsidók Zarathusztra tanaival? A mennyel és pokollal, a végítélettel, a halhatatlan lélekkel? Lehet, hogy innen vették át őket? Elképzelhető, hogy így került a kereszténységbe is? Vannak tudósok, akik ezt nem zárják ki. Utalást is találnak rá a bibliában a napkeleti bölcsek személyében, akikről Lukács evangéliumában olvashatunk. Talán ők Zarathusztra papjai voltak?

Zarathusztra görög neve után a követőit zoroaszteriánusoknak is hívják. Az új perzsa birodalomban a Szaszanida uralkodók idején Kru. 224-től Zarathusztra tanai dominánssá váltak. A királyoknak legitimációt, a papoknak hatalmat adott és mindenütt templomokat építettek tiszteletére. Amit Ahura Mazda jelenlétét szimbolizálta az az örök tűz volt, amit nem lehetett eloltani. Ahogy a lelki tűz generációról generációra megmaradt, úgy maradtak fent Zarathusztra szavai. Ezeket először a Szaszanida uralkodók idején foglalták írásba. Így keletkezett az Aveszta a zoroaszteriánusok szent könyve. Hasonlóan a bibliához nem egységes beszámoló. A különböző szövegrészek, különböző korokban születtek. A legrégebbiek lehetséges magától Zarathusztrától. 17 himnusz és rejtélyes szövegek. Hol Zarathusztra, hol pedig Ahura Mazda szól. „Amilyen jól csak tudom a hazugság terjesztői ellen szólok, hatalmas igazság védője leszek, így a végtelen halhatatlanságot el tudom érni.”   

A zoroaszteriánus vallás virágkora a muszlim hódításig tartott. Zarathusztra követőit 642 után megölték, vagy elüldözték. Kisebbségbe kerültek saját országukban. Ma világszerte körülbelül 140 ezer zoroaszteriánus hívő él a földön. Legnagyobb részük az indiai Mumbai környékén lakik. A Queen énekese Fredy Mercury például zoroaszteriánus családból származott. A nem hívők számára a szokásaik idegennek tűnnek. Zarathusztra követői számára a tűz és a föld szent. Ezért halottjaikat sem nem temetik, sem nem égetik el. A holtestek a „Csend tornyában” kerülnek. A testtel itt már nem törődnek. Ott hagyják, míg a keselyük jönnek. Jó esetben három óráig tart, míg csak a fehér csontok maradnak belőlük. A halott lelkével annál inkább foglalkoznak. A lélek a halál után kiszabadul a testből. Az ő üdvéért imádkoznak a hozzátartozók és a papok. A jók az ítélet után az örök fény honába, a gonoszok a sötétség birodalmába kerülnek.     

Zarathusztra tanai jóval nagyobb hatással volt a nyugatra, mint gondolnánk. Vannak, akik szerint a fejlődés vallása volt. Az óperzsa birodalomban például a rabszolgaság tiltott volt. Sok tudós szerint a görög filozófia jó pár gondolata nem született volna meg Zarathusztra hatása nélkül. 3000 évvel ezelőtt nagyon modern gondolatai voltak: minden embernek szabad akarata a jót választani és jó döntéseket hozni. A későbbi dualista vallási csoportokra is nagy hatást gyakorolt: gnosztikusokra, bugomilokra, katharokra. Nietzsche egy teljes művet szánt neki „Imígyen szólt Zarathusztra” címmel. Zarathusztra központi gondolata „jó gondolatokból, jó beszéd és tett születik” mind a mai napig érvényes.