Számos olyan történelmi esemény és szereplő van, amelyet nem említenek a történelemkönyvek, pedig a történések megértése szempontjából fontosak lennének. Egy pár ilyet lehet olvasni az alábbiakban.

Egy angol ügynök döntötte el az első világháborút?

A gyilkosság brutalitásán nehéz lehetett volna túl tenni. 1916 december 7-én a cári család bizalmasát, a vándor prédikátor és csodagyógyító Raszputyint egy szentpétervári palotába csalták. Ott megpróbálták megmérgezni és több lövéssel megölni. De a nagy testű „szent ördög” csak nem akart meghalni. Ezért az összeesküvők megkötözték és a jeges Néva folyóba dobták. Idáig a legenda. A tetteseket hamar elfogták. A cselekedetüket azzal indokolták, hogy Raszputyin rossz hatással volt a cári családra. A cár leállítatta a rendőrségi vizsgálatot, annak ellenére, hogy Raszputyin egy évvel korábban megmentette fia életét. De miért tette ezt? Angol kutatók egy eddig nem ismert nyomra bukkantak. Szerintük a valódi gyilkos nem orosz volt, hanem egy külföldi ügynök. Raszputyinnak azért kellett meghalnia, mert a németek és az oroszok között fegyverszünetet akart elérni, hogy az orosz vereséget elkerülje. Félő volt, hogy a nagy befolyása miatt ezt el is tudta volna érni. A következmények a történelem menetét megváltoztathatták volna. A fegyverszünet megkötésével a németek 350 ezer katonát tudtak volna a nyugati frontra áthelyezni. Ez a haderő már képes lett volna az Antantot térdre kényszeríteni. Andrew Cook történész bejutott orosz archívumokba és eddig nem ismert boncolási jegyzőkönyveket és fotókat vizsgálhatott meg. Cook úgy látja a gyilkosság másképp zajlott le, mint ahogy eddig ismeretes volt. Raszputyin ugyanis megpróbált menekülni, hátba lőtték, de nem ettől halt meg. Az eddigi leírásokkal szemben ugyanis már halott volt, amikor a Névába dobták, mivel előtte valaki főbe lőtte. És ez a valaki nem orosz volt! A golyó ugyanis  .455-ös Webley pisztolyból származott. Ilyen fegyvert akkoriban többnyire angol titkos ügynökök használtak. Raszputyin elrablásában és meggyilkolásában, tehát egy angol is részt vett, méghozzá az összeesküvők vezetőjének Félix Juszupovnak a barátja Oswlad Rayner. Ő a brit titkosszolgálat tagja volt. Reyner hírszerző volt, gyilkosság elkövetésére is felhatalmazva. Végre hajtotta a korona megbízatását, hogy megmentse a győzelmet a nyugati szövetségeseknek.   

A Bush klán segítette hatalomra Hitlert?

Az Egyesült Államok története nagyrészt jelentős hatalommal rendelkező családok históriája. Gondoljunk csak a Rockefellerekre, a Rooseveltekre, vagy a Kennedyekre. De talán egyik család sem hagyott akkora nyomot Amerika történetén, mint a Bush család. Két elnök, kormányzók és olajbárók származtak ebből a családból. Az alapokat Prescott Bush rakta le, George Bush apja és George W. Bush nagyapja. Mindketten elnökök voltak. A hatalomra vezető úton sohasem voltak gátlásosak a Bush család tagjai. De milyen messzi voltak hajlandók elmenni céljaik elérésében? Valószínűleg Prescott Bush magával az ördöggel – Adolf Hitlerrel is – képes volt szövetséget kötni. Arra utaló nyomok vannak ugyanis, hogy Prescott Bush finanszírozta a náci pártot, indirekt módon részt vett az SA felfegyverzésében, valamint hasznot húzott az auschwitzi koncentrációs tábor rabszolga munkájából. Prescott ugyan tehetős családból származott, de mégis a Yale Egyetemen töltött idő alapozta meg útját a hatalomba. Itt tagja volt a hírhedett titkos szervezetnek a Skulls and Bonesnak. Ők voltak, akik a híres indián törzsfőnök Geronimo csontjait ellopták és mind a mai napig sötét rituáléjukhoz használják. Prescott a tanulmányai befejezése után kapcsolatba került egykori Bonesmenek segítségével, a gátlástalan üzletemberrel George Herbert Walkerrel. Elvette a lányát és beszállt, annak pénzügyi birodalmába. Bush apósa segítségével felsővezető és résztulajdonos lett a UBC Bankban, ami nem volt más, mint a náci párt pénzmosodája. A UBC sok millió birodalmi márkát hitelezett az acélmágnás Thyssen családnak. Ennek egy része a náci párthoz került, másik részből, pedig fegyvereket vettek az SA-nak. Az üzlet a második világháború kitörése után is folytatódott, azután, hogy a németek megszállták Hollandiát a UBC székhelyét. Bush apósa Walker megvette a Hamburg-Amerika hajózási vállalatot, amellyel támogatták a nácik kémtevékenységét az USA-ban. Bizonyíték van arra, hogy Bush egy acélgyárban résztulajdonos volt, amely Auschwitzban is dolgoztatott foglyokat. Bush és Walker ügyeinek jó ismerője John Loftus szövetségi államügyész, aki szerint vádat lehetett volna emelni kollaboráció miatt Prescott Bush és George Herbert Walker ellen. Loftus úgy gondolja, hogy a család mind a mai napig megakadályozza ezt. 

Az amerikai titkosszolgálatot drog pénzekből is finanszírozzák?

Megdöbbentő szám. Az ópium, hasis és egyéb drogok kereskedelme a világkereskedelem nyolc százalékát teszik ki. Mindez annak ellenére, hogy több mint száz éve küzdenek a kábítószer kereskedelem ellen. 1912 január 12-én 13 nemzet képviselői gyűltek össze Hágában az első Nemzetközi Ópium Konferencián.  Azóta több száz konferenciát tartottak és több milliárd eurót adtak ki drogellenes intézkedésekre. Hogyan lehet, hogy ennek ellenére virágzik a kábítószerüzlet? Azért, hogy a kérdésre választ kapjunk a világpolitika és a katonai érdekek mocsarába kell elmerülnünk, hogy ott összeesküvések és titkosszolgálati akciók nyomára bukkanhassunk. Ismert, hogy Hamid Karzai volt afgán elnök fivére az egyik legnagyobb drogbáró volt és ezen kívül az amerikai titkosszolgálat fizetési listáján is szerepelt. Ez a két dolog hogyan egyeztethető össze? „Egész jól!” – mondja Alfred McCoy a drogkereskedelem történetének jó ismerője. A történész 30 éve kutatja az amerikai politika tevékenységét, azt hogyan jutatnak és tartanak hatalomban embereket az USA vezetői. „Pont ez a magyarázat arra, hogy az amerikai külpolitika, miként kapcsolódik a növekvő kábítószer kereskedelemhez.” A hidegháború idején a CIA például dél kelet Ázsiában törzsi és klán vezetőket támogatott a kommunisták elleni harcban. Például elnézte nekik, hogy drogot termeljenek és eladjanak. A háborúskodás munkaerőt vont el az élelmiszertermeléstől, de a kábítószer termelés kevésbé volt munkaigényes és nagyobb profittal kecsegtetett. A hatalmas bevételt fegyverek vásárlására és kenőpénzek fizetésére lehetett fordítani. Gerillavezetők lettek drogbárók Burmában, Laoszban, vagy Afganisztánban. Az ár, amit ezért kellett fizetni: súlyosbodó kábítószer problémák szerte a világban. Ami megfigyelhető volt délkelet Ázsiában lejátszódott Közép és Dél Amerikában is. Elég, ha az „Irán kontra” ügyre gondolunk. De nem Amerika találta ki a drog politikai célú felhasználását. Ezt a 19. századi gyarmattartó hatalmak már használták. Katonai nyomással kényszerítették Kínát az indiai ópium beengedésére. 400%-al nőtt meg ekkor az ópium kereskedelem, aminek a bevétele a nyugati hatalmak kincstárait gazdagította. A második világháború után Franciaország vietnámi törzseknek engedélyezte az ópiumtermelést az északi kommunisták elleni harc finanszírozására. Az így megtermelt ópium hajón a korzikai maffia segítségével Európába került. Egy taktika, amit a CIA csak lemásolt végzetes következményekkel.  

Hmong törzs – Akiknek még nem ért véget a vietnámi háború

A hetvenes évek elején az USA belátta, hogy a vietnámi háborút elvesztette és csapatait kivonta Vietnámból. Egy hadsereg azonban tovább harcolt; a Hmong törzs Laoszban. Ők az amerikaiak oldalán küzdöttek a kommunizmus ellen, de ott maradtak mindenfajta segítség nélkül. Hirtelen ellenségek lettek saját hazájukban. A falvaikat elhagyva a katonáik egyre beljebb húzódtak a dzsungelbe, nőkkel és gyerekekkel együtt. Senkiben sem bízhattak, senki sem segített nekik. Ők a történelem elátkozott szereplői, akiket az események örökre gerillaharcra kényszerítettek. Mind a mai napig terrorcselekményeket hajtanak végre a laoszi kormány ellen, majd eltűnnek az őserdőben. Philiph Blenkinsopnak több heti dzsungel túra után sikerült rábukkannia a Hmong törzs még megmaradt tagjaira. A fotográfus dokumentálta, hogyan élnek ma a népcsoporthoz tartozó emberek, akik közül sokan lőtt sebektől szenvednek, amelyeket nincs, aki ellásson. Éheznek és meghalnak, anélkül, hogy a világ tudomást szerezne róluk. Ők még mindig az amerikai fegyvertárs segítségében bíznak, de valószínűleg ez a segítség soha nem fog megérkezni. Az amerikai titkosszolgálat a CIA 1960-ban kezdett toborozni harcosokat Hmong törzs tagjai közül a kommunizmus elleni keresztes hadjáratához. A titkos hadsereget az ópiumtermelésből és eladásból származó pénzből finanszírozták. Az ópiumtermelés a CIA felügyelete alatt állt ekkor. A törzs tagjai Pathet Lao nevű baloldali felszabadítási front és annak szövetségese az észak vietnámi kormány ellen harcoltak. Ekkor a számuk 30 ezer főre volt tehető. A kommunisták győzelme és az USA veresége után magukra maradtak és illegalitásba kényszerültek és gyorsan felmorzsolódtak. Ma megközelítően 3000 harcolnak még, de folyamatosan csökken a számuk…    

A rabszolgák Voodoo kultusza még mindig él

Maria Lionzának sok apja van. Egy indián törzsfőnök és több ezer rabszolga. De a legismertebb Kolumbusz Kristóf, aki európaiként a katolikus vallást Venezuela földjére vitte. Évszázadok alatt összemosódott az őslakosok és a rabszolgák hite a katolikus vallással. Ennek a sajátos keveréknek az eredménye a Maria Lionza, a legrégebbi és leghatalmasabb voodoo királynő, aki több száz papjával uralkodik 300 kilométerre Caracastól Carro de Sorte-ban. Csak nem 30 millió ember él az 500 éves szabályai szerint.  Félik átkait és reménykednek a gyógyító erejében. Bíznak a jövőben, amit a királynő a tűz mellett megjósol. Maria Lionza a legnagyobb spirituális kultusz a dél amerikai kontinensen. Több napi rituális tánc után a Maria Lionza kultusz hívői egy égő hexagrammra rogynak. Ennek a szertartásnak szerencsét kell hoznia a hívők egész életében. De ennél a voodoo királynő hatalma sokkal nagyobb. A jóslatait rengeteg közösség és politikai csoport felé közvetítik papjai. Így mind a mai napig meghatározza az ország jövőjét.  

Európában, ahol a sharia törvények uralkodnak

Több, mint 80 éve Törökországban eltörölték az iszlám törvénykezést. Görögországi török kisebbség azonban e szabályok szerint él. 

Zigul Görögországban él, útlevele szerint európai, ennek ellenére ősi iszlám jog uralja az életét. Az ok egy 1923-ban megkötött szerződés. Az első világháború után török és görögök egymással harcoltak Thrákia feletti uralomért. A tartományt a lausanne-i szerződésben ketté osztották, de biztosították a görög területen maradt törököknek, hogy ősi joggyakorlatuk szerint élhetnek. Ez pedig a koránon alapuló joggyakorlat a sharia volt. Ez az intézkedés időkapszulának bizonyult. Időközben ugyanis Törökországban eltörölték a shariát, nem úgy, mint a görög területen élő törökök között. Európa fejlődött, de itt minden a régi maradt. Zigult az apja 10 ezer euróért adta el a férjének. Ekkor 13 éves volt, a „vevő” Mohamed pedig 50. A férfi első felesége 40 éves és öt gyereket szült, Zigult pedig Mohamed magával vitte a falujába második feleségnek. Ezt az Európai Unió lehetővé teszi egy 1923 szerződés miatt.