A pápai állam legfelsőbb vezetése titkos politikai manőverekben vesz részt? Ez sok hívőnek kellemetlen, sőt elképzelhetetlen jelenség. De a mítoszok és feltételezések mögött van némi igazság. Vatikán, nem csak lelki, hanem világi hatalom is, amely kénytelen ilyen eszközökhöz nyúlni, ha meg akarja védeni magát.

 1973 január 15-én reggel alig néhányan ismerték az úti célját a párizsi repülőtér kifutópályáján éppen felszállásra készülő jelzés nélküli repülőgépnek. És alig néhányan tudták ki az utasa. Golda Meir volt, Izrael miniszterelnöke. Amíg a levegőbe nem emelkedett Meir munkatársai azt hitték a gép úti célja Afrika. De a miniszterelnöknő egy köztes megállót még beiktatott. Rómát a katolikusok szent városát, ebben az időben a nemzetközi terrorizmus egyik központját. Nem volt olyan izraeli politikus, akinek nyomós oka lett volna oda utazni. Most viszont VI. Pál pápa egy titkos találkozót kért Golda Meirtől. Eddig látszólag nem jól jöttek ki egymással. VI. Pál nehezményezte Meir „ótestamentumi” szemet szemért politikáját, az izraeli miniszterelnöknő pedig nem nézte jó szemmel, hogy a pápa Izrael fő ellenségével, Jasszer Arafattal ápol szívélyes viszonyt. Az úttal kapcsolatos titkolódzás hiába való volt. Valaki a palesztinoknak elárulta a látogatást. Ezen a hideg januári reggelen gyilkos kommandó várta a római reptérnél a magas rangú látogatót. Öt férfi két Fiat kombiban föld levegő rakétával felszerelve. A Fekete Szeptember palesztin terrorcsoport tagjai, amely pár hónappal korábban a müncheni olimpián izraeli sportolókat rabolt el és végzett ki. Az izraeli miniszterelnöknő meggyilkolásával akarták a munkájukra a koronát feltenni. A landolás előtt viszont az izraeli titkosszolgálatot értesítették. Figyelő szemeknek ugyanis a terroristák feltűntek. A figyelőszemek a Vatikáné voltak. Az értesítés Angelo Casoni pátertől jött, a pápa titkosügynökétől. A Moszad tűzharcban semlegesítette a merénylőket, mire a miniszterelnök repülőgépe látótávolságba ért. Golda Meir tárgyalt a pápával, majd folytatta útját Afrika felé. A nyilvánosság számára a találkozóra nem került sor.

A közös terroristaellenes akció hosszú közös munka kezdete volt a pápaság és a zsidó állam titkosszolgálatai között. Miközben Izrael és a Vatikán a nyílt színen gyakran vitatkoztak egymással, a kulisszák mögött jól együttműködtek. Például, amikor 2009-ben XVI. Benedek pápa a Közel Keletre utazott az izraeliek is védték az iszlamista terrorfenyegetésekkel szemben. De tényleg létezik pápai titkosszolgálat? Hivatalos álláspont szerint a Szentszéknek nincsen titkosszolgálata. Valóban a Vatikánban sehol sem olvashatunk olyan ajtófeliratot, hogy titkosszolgálat. De egyes esetek, amelyek nyilvánosságra kerültek, arra utalnak, hogy vannak ügynökei a pápai államnak. A vatikáni titkosszolgálat a történelem során számos név alatt szerepelt. „Szent Szövetség”, „Fekete Rend”, „Sodalitium Pianum”, vagy egyszerűen „Az Entitás”. Gyakran laza papi szövetségnek tűnik, pedig a közös küldetés és szigorú szervezettség tartja össze. Sokszor ártatlannak látszó homlokzat mögött működik, amelyről senki sem gondolja, hogy titkosszolgálat. Például a belga domonkos páter Felix Morlion által a második világháború után alapított Pro Deo vatikáni egyetem, amelynek szerte a világban vannak képviseletei. Hivatalosan Nemzetközi Vatikáni Tudományok Egyetemének nevezik. De különböző források szerint az amerikai titkosszolgálat segített Morlionnak kiépíteni az intézményt. Többek szerint akadémiai köntösben működő hírszerző szervezet. A korábbi olasz miniszterelnök Guilio Andreotti is megerősítette, hogy vannak titkosszolgálati összekötetései a Vatikánnak, főleg az amerikaiakkal. Ő tudja miről beszél. 1945 után ő volt Morlion titkára.

A pápa, ha akarna se tudná magát kivonnia nemzetközi kémügyekből. Ugyanis a nemzetközi politikai élet résztvevője. Ha például Palesztina ürügyén a két állam megoldásról beszél, akkor az újságok címlapjára kerül. A világ egyik leginformáltabb államfőjének számít a pápa. Sokszor befolyásos politikusok kérik ki a tanácsát. Például 1962-ben a kubai rakétaválság idején, ami majdnem atomháborúhoz vezetett John F. Kennedy amerikai elnök kérte ki a véleményét. Ugyanakkor a szentszék vezetőjeként hatalmas ellenfelei vannak. Totalitárius rezsimek, mint például Kína sok fejfájást okoznak a mindenkori pápának. A kínai kormányzat nem csak a katolikusok vallás gyakorlását akadályozza, hanem a hívek kapcsolattartását a Vatikánnal. De más területeken is kihívások érik a pápságot. A hagyományosan katolikus Dél Amerikában ilyen az evangéliumi keresztény szekták terjedése. A világ országainak titkosszolgálatai ügynököket küldenek Rómába, hogy befolyást tudjanak gyakorolni a pápai állam politikájára. Csak sejteni lehet, ezeknek mekkora hatásuk van. Vatikánt jól ismerő szakértők szerint a pápai államnak effektív ügynökhálózata van Rómában és világszerte. Eric Frattini perui-spanyol származású újságíró és titkosszolgálati szakértő „La Santa Alianza” című könyvében sok vatikáni ügynök történetet írt le, többek között a Golda Meir ellen meghiúsított merénylet kísérletét.             

A katolikus egyház helyzete szinte adja magát, hogy célpontja, vagy tevékeny résztvevője legyen a nemzetközi hírszerzésnek. Az egyházi állam 174 országgal tart fent diplomáciai kapcsolatot. Ugyanakkor egy világszerte működő hálózat központja. Szinte mindenhol a földgolyón működnek plébániák és 1,2 millió pap szolgálja a katolikus egyházat. Bennük megbíznak a hívek és gyakran legszemélyesebb titkaikat bízzák rájuk. Az egyes országokban működő egyházi emberek folyamatosan küldik a jelentéseiket Rómába. Természetesen ez nem kémkedés. De akkor is az információ szerzés egyfajta módja. A kémkedés és a titkos diplomácia virágkora a második világháború idején kezdődött. Mialatt az országok egymással harcoltak a színfalak mögött folyt az egymás titkainak kifürkészése és titkos információk cseréje. A Vatikán, mint semleges állam sem maradhatott ki ebből. Mary Ellen Reese újságíró szerint a katolikus egyház tevékenysége vörös vonalként húzódik a második világháború titkos történésein keresztül. A legmerészebb akció XII. Pius pápa nevéhez fűződik, aki a német katonai ellenállás és a nyugati szövetségesek között közvetített, hogy minél hamarabb vége legyen a világháborúnak. Ezzel azt kockáztatta, hogy Hitler haragját magára vonja. Pius teljes titoktartást rendelt el és még az írott dokumentumokat is meg kellett semmisíteni. A német ellenállással kapcsolatban lévő emberük egy mélyen hívő és náci ellenes müncheni jogász Josef Müller volt, aki nem mellesleg az Abwehrnek a német katonai elhárításnak is dolgozott. Müller rendszeresen utazott Rómába, ahol a Szentszéket tájékoztatta a nácik haditerveiről. De az Abwehr hamar felfedezte a kiszivárogtatást. Müller halott ember lett volna, ha nem Wilhelm Canaris lett volna a katonai elhárítás vezetője. Ugyanis ő is titokban a Hitler rezsim ellen dolgozott. Canaris egy elterelő manőverbe kezdett és Müllert bízta meg a kiszivárogtató felkutatásával. Az ügyről Hitlernek olyan jelentést küldtek, hogy az egész ügy egy „butaság”. Ennek ellenére az egyházi vonal később mégis lebukott. Müllert a Gestapo letartóztatta és kegyetlenül megkínozták, de szerencséje volt, túlélte. A háború után a CDU, a Keresztény Demokrata Párt egyik alapítója lett. Canaris nem úszta meg ilyen szerencsésen. Koncentrációs táborba zárták és felakasztották. A hidegháború a katolikus egyház számára minden volt, csak hideg nem. A Vatikán kitartóan harcolt az antiklerikális keleti blokk országaival szemben, persze a saját eszközeivel. De ez nem volt könnyű, hiszen a szovjet csatlós államokban üldözték a Vatikánhoz hű egyházi embereket. Sok papot, akik a Szovjetunióba mentek a Collegium Russicum a jezsuita rend szemináriumában készítették fel a missziójára. A hivatalosan papképző iskola Rómában a Via Carlo Cattaneon található. Az itt tanulók különböztek a többi papnövendéktől, hosszú szakállat növesztettek és oroszul beszéltek egymással. Mielőtt Oroszországba utaztak felvették az utolsó kenetet. Közéjük tartozott az amerikai Walter M. Ciszek a Vatikán egyik legjobb ügynöke. A titkos missziója 1940-ben kezdődött szovjet földön Vladimir Lipinski álnéven. A szovjetek leleplezték és 15 évre ítélték, ebből ötöt a hírhedett moszkvai Lubjankában töltött. Végül egy kémcsere akció keretében elengedték. A családja sokáig abban a hitben élt, hogy kivégezték a szovjetek.                  

A moszkvai kommunista vezetés is mindent megtett, hogy a Vatikánba ügynököket építsen be. A Collegium Russicum alapítása után rögtön informátorokat küldött az intézménybe. A lapok címoldalára került a jezsuita testvér és Collegium Russicum szeminarista Alexander Deubner kettősügynök 1932-es lebukása. Neki kalandos úton sikerült a Szovjetunióba menekülnie, ahol kivégezték. A hidegháború után is történtek furcsa dolgok a Vatikánban. 1998 május 4-e estéjén három holtestet találtak a svájci gárdisták kaszárnyájában, egy lakásban, amit láthatóan átkutattak. Alois Estermann II. János Pál fő testőre, akit nem régen neveztek ki a gárda élére volt az egyik. A másik két holttest Estermann felesége Gladysé és Cédric Tornay gárdatiszté voltak. A tetthelyet lezárták és a vatikáni szóvivő Jouaquin Navarro-Valls gyorsan közölte, hogy féltékenységi drámáról van szó. De az esettel kapcsolatban sok érdekes dolog tűnt fel. Nem csak a gyilkosság elkövetésének módjával, hanem Estermann személyével kapcsolatban is. A Berliner Zeitungnál egy volt Stasi tiszt jelentkezett, aki azt állította, hogy Estermann „Werder” álnéven a kelet német titkosszolgálatnak dolgozott. Ezt megerősítette Marcus Wolf a Stasi külföldi hírszerzésért felelős volt vezetője is. Navarro-Valls ellenben úgy nyilatkozott, nincs alapja az ilyen spekulációknak. Eric Frattini szerint a kémkedésnek hagyományai vannak a római katolikus egyházban. A világtörténelem színpadán az első nagy fellépésük Luther Márton idejére tehető, amikor a reformátor az egyházat saját fegyverével, a szavak erejével támadta meg. Amiután a teológiai professzor 1517-ben a wittenbergi templom ajtajára kiszögezte téziseit, a katolikus egyház jelentős pozíciókat vesztett az Alpokon túl. A tridenti zsinaton 1545 és 1563 között az egyház megszervezte az ellencsapást. Kémek épültek be a reformátorok közé, és gyakran bíróknak és ítéletvégrehajtóknak szolgáltatták ki őket. A reformátorokat dezinformációs kampányokkal járatták le. A küzdelem egyik csúcspontja I. Erzsébet angol királynő uralkodásának idejére esett, aki minden eszközzel terjeszteni akarta a protestantizmust nem csak Angliában, hanem a katolikus Skóciában is.

A római katolikus egyház félt, hogy elveszti befolyását a szigetországban. Ügynököket épített be a skót királynő Stuart Mária környezetébe. A cél Máriát az angol trónra ültetni. Az egyik ügynök az itáliai muzsikus David Riccio volt, aki nem csak Mária személyi titkára, hanem szeretője is lett. Minden jól ment addig, amíg Mária férje rá nem jött a viszonyra és megölette Ricciot. De később maga is merénylet áldozata lett. A haragos V. Pius pápa megpróbálta rávenni II. Fülöp spanyol királyt Anglia megtámadására és Erzsébetet kiátkozta. Ezzel csak azt érte el, hogy a katolikusokat még jobban üldözték Angliában, Stuart Máriát pedig kivégezték. A trón megszerzése sem úgy alakult, ahogy Rómában elképzelték. Mária fia VI. Jakab lett Anglia és Skócia első közös királya, protestánsként! Ráadásul rossznyelvek szerint apja David Riccio volt. Ugyan a pápai ügynököknek ez az akciója kudarc volt, de tanultak belőle. A francia forradalom idején, amikor templomok égtek, áldozó kelyheket olvasztottak be, papokat végeztek ki, Róma ügynökei tevékenykedtek Párizsban. A leghíresebb Salamon abbé volt, akit csak Pius fülének neveztek. Nap, mint nap járta Párizs utcáit és küldte jelentéseit Rómába. De lebukott és börtönbe került. Szerencséje volt. 1792-ben a szeptemberi leszámolás idején, amikor a feldühödött tömeg papok százait végezte ki, ő életben maradt és tovább gyűjtötte az információkat. Ha az egyház látókörébe egy ellenség került, azt később sem tévesztették szem elől. Így volt ez Bonaparte Napóleonnal. Amikor a bukott császárt Elba szigetére száműzték a nagyhatalmak tudni akarták milyen tervei vannak. Ügynököket szerveztek be a közvetlen környezetébe. A pápa titkosszolgálatának viszont sikerült megszereznie egyik futárától a levelét. Így tudomást szereztek a Párizsba való visszatéréséről és fel tudtak rá készülni. A pápaságnak minden oka meg volt, hogy bizalmatlan legyen Napóleonnal szemben. Kétszer rohanta le a pápai államot. Néha ha a pápa ügynökei csődöt mondtak a pápának magának kellett James Bondot játszani. Így volt ez 1848-ban. Az egyházi állam miniszterelnökét egy merénylő megölte a pápa titkárát pedig a fellázadt tömeg megsebesítette. IX. Pius, hogy a vérontást elkerülje feladta magát és házi őrizetbe került. Innen, mint egy 007-es ügynöknek sikerült megszöknie, egyszerű papnak öltözve. Nápolyba ment, ahol biztonságban készülhetett a visszatérésére.  

Úgy tűnt sokáig, hogy 1989-ben a két nagyhatalmi tömb harca véget ért. Ez nem így alakult. Sőt újabb hatalmi központok jöttek létre a világban. Ennek is a következménye, hogy a nemzetközi politika sok esetben nem az egyházi állam kívánalmai szerint alakul. Ha a Vatikánnak nem tetszik egy ország politikája nem küldhet hadsereget. Viszont haladhat a korral. A modern technika alkalmazása ma már mindennapi dolognak számít. Főleg ha a hit védelméről van szó. A BBC fedezte fel, hogy vatikáni számítógépekről manipuláltak olyan Wikipédia szócikkeket, amelyek a katolikus meggyőződést és hitét sértették. A 21. század eddig nem tapasztalt kihívások elé állítják a katolikus egyházat. Ezen kihívásokra adandó válaszok között biztos, hogy ott lesznek továbbra is a titkosszolgálati eszközök.